Pácfalu
| Pácfalu (Chilia) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Középhomoród |
| Irányítószám | 447161 |
| SIRUTA-kód | 137915 |
| Népesség | |
| Népesség | 251 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Pácfalu
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 23° 04′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 23° 04′ 34″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pácfalu település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Erdődtől keletre, Alsóhomoród és Középhomoród közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Nevét 1370-ben Pácafalu néven említette először oklevél.
1370-ben a szatmári apáczáké volt s róluk is nevezték el.
Később a Drágfiaké volt és a bélteki uradalomhoz tartozott egészen a 16. század közepéig, majd az erdődi, utána pedig az erdőszádai uradalommal a szatmári vár tartozéka lett.
1648-ban Apatzaffalva néven írták, ekkor Rákóczi György birtoka volt.
1668-ban gróf Csáky István kapott rá királyi adományt, majd a báró Wesselényieké lett.
A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg.
A 20. század elején gróf Károlyi Lajos volt itt nagyobb birtokos. Ekkor Szatmár vármegye Erdődi járásához tartozott.
1910-ben 465 lakosából 18 magyar, 411 román volt. Ebből 7 római katolikus, 444 görögkatolikus, 13 izraelita volt.
1913-ban nevét Pácafalunak írták.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1861-ben épült.
Források[szerkesztés]
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
