Owen Wingrave
| Owen Wingrave | |
| opera | |
 | |
| Sir Peter Pears Sir Philip Wingrave szerepében | |
| Eredeti nyelv | angol |
| Alapmű | Henry James, Myfanwy Piper |
| Zene | Benjamin Britten |
| Főbb bemutatók | 1971. május 16. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Owen Wingrave témájú médiaállományokat. | |
Az Owen Wingrave Benjamin Britten egyik kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Myfanwy Piper írta Henry James azonos című novellája alapján. Az opera a BBC2 televíziós csatorna számára készült. A felvételt, amely 1970 novemberében készült 1971. május 16-án sugározták. Színpadon először 1973. május 10-én mutatták be a londoni Királyi Operaházban.
Szereplők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| Owen Wingrave, a Wingrave család utolsó tagja | bariton |
| Spencer Coyle, egy katonai előkészítő intézmény vezetője | basszbariton |
| Lechmere, Owen diáktársa Coyle intézményében | tenor |
| Miss Wingrave, Owen nagynénje | szoprán |
| Mrs Coyle | szoprán |
| Mrs Julian, özvegyasszony, eltartott rokon Paramore-ban | szoprán |
| Kate, a lánya | mezzoszoprán |
| Sir Philip Wingrave vezérezredes, Owen nagyapja | tenor |
| Narrátor, balladaénekes | tenor |
| Wingrave ezredes, kísértet | néma szereplő |
| Az ifjú Wingrave, a fia, kísértet | néma szereplő |
| Távoli kórus | fiúkar |
Cselekménye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Owen Wingrave régi angol katonai család sarja, de ő maga szakítani akar a százados hagyománnyal, és békésebb pályát akar választani. Elhatározása nagy felzúdulást kelt rokonai között, meghívják vidékre, Paramore-ba, a család ősi kastélyába, hogy ott szándékának megváltoztatására bírják. Nagyapja, menyasszonya, valamennyi atyafia mind erről igyekeznek őt meggyőzni. Végül nagyapja, Sir Philip, a család feje, kizárja az örökségből, de a fiú így is hajthatatlan marad. Menyasszonya, Kate sem hajlandó követni őt, sőt gyávának bélyegzi. Owen tiltakozik. A lány akkor azt mondja, bizonyítsa be bátorságát, aludjon éjjel abban a szobában, ahol a kísértetek járnak. Egyik Wingrave-ős ugyanis gyávának találta fiát, és haragjában úgy megütötte, hogy meghalt. Temetése napján az apát is holtan találták. A családi legenda szerint apa és fia szoktak kísérteni abban a szobában. Owen bemegy, Kate pedig rázárja az ajtót. Egy idő múlva zajt hallanak onnan, Kate kinyitja az ajtót, és Owen sápadtan, élettelenül fekszik a padlón.
Diszkográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Peter Coleman-Wright (Owen Wingrave), Alan Opie (Spencer Coyle), James Gilchrist (Lechmere), Elizabeth Connell (Miss Wingrave), Robin Leggate (Sir Philip Wingrave; Narrátor) stb.; Tiffin Fiúkórus, City of London Sinfonia, vezényel Richard Hickox (2007) Chandos CHAN 10473(2)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Csehy Zoltán: Experimentum mundi. (Poszt)modern operakaluz, 1945–2014. Pozsony, 2015. Kalligram. 254–255. l. ISBN 9788081018701
- White, Eric Walter: Benjamin Britten élete és operái. Ford. Gergely Pál. Budapest, 1978. Zeneműkiadó. ISBN 9633302455
|  | |
