Ouranosaurus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ouranosaurus
Evolúciós időszak: kora kréta, 110 Ma
Az Ouranosaurus nigeriensis vitorlás rekonstrukciója
Az Ouranosaurus nigeriensis vitorlás rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrend: Ornithopoda
Alrendág: Iguanodontia
Öregcsalád: Hadrosauroidea
Nem: Ouranosaurus
Taquet, 1976
Fajok
  • O. nigeriensis Taquet, 1976 (típus)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ouranosaurus témájú kategóriát.

Az Ouranosaurus (jelentése 'bátor gyík'[1]) az iguanodontia dinoszauruszok egy szokatlan neme, amely a kora kréta korban (a késő apti alkorszakban), mintegy 110 millió évvel ezelőtt élt a mai Afrikában. Az Ouranosaurus körülbelül 7–8,3 méter hosszú lehetett. Két teljes csontvázát fedezték fel az Echkar-formáció (avagy El Rhaz-formáció) Gadoufaouna-lerakódásaiban, a nigeri Agadezben, 1966-ban, a neve pedig 1976-ból, a francia őslénykutatótól, Philippe Taquettől származik.

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ouranosaurus mellső lábai
Az Ouranosaurus koponyája
Az Ouranosaurus fogai

A mellső lábak hüvelykujjain karmok nőttek, melyek jóval kisebbek voltak a korábbi Iguanodonénál. A második és a harmadik ujj kiszélesedett és pataszerűvé vált, anatómiailag a járáshoz alkalmazkodott. A járás elméletét támogatja a nagy, és a ficam megelőzése érdekében összeforrt csontokból álló csukló. Az utolsó (az ötödik) ujj hosszú volt, és feltehetően a levelek és gallyak felszedésére, illetve az alacsonyabb ágak lehúzásával való élelemszerzésre szolgált.

A hátsó lábak nagyok és erősek voltak, a testsúly megtartásához alkalmazkodtak. A combcsont hosszabb volt, mint a sípcsont, a kis lábfejen pedig csak három ujj nőtt. Ez azt jelezheti, hogy az Ouranosaurus lábai oszlopszerű támasztékok voltak és nem futásra szolgáltak.

Az Ouranosaurus felállított csontváza, a Museo di Storia Naturale di Venezia gyűjteményében
Az Ouranosaurus fejének rekonstrukciója

Az Ouranosaurus különös fejjel rendelkezett, melynek pofarésze sokkal hosszabb volt a közeli rokonságába tartozó Iguanodonénál; a pofa fogatlan volt és az élő állatnál szarubevonat fedte. Az állcsontok oldalain nagy készletekben helyezkedtek el a pofafogak, melyeket valószínűleg kemény növények megrágására használt. Az állcsonthoz elöl egy predentális csont tartozott. A fogak alapja arra utal, hogy leveleket, gyümölcsöket és magvakat fogyasztott.[2]

Az orrjárat nagy volt és a csőr közelében helyezkedett el. Az orrnyílás és a koponya teteje között kidudorodások futottak végig, melyek célja ismeretlen, de lehetséges, hogy a társas kapcsolatok fenntartására vagy a párzás során történő pózolásra szolgáltak.

Az Ouranosaurus szemei mögött egy-egy oldalsó nyílás (fenestrae temporalis) volt, az állkapocs coronoid nyúlványához pedig nagyobb capiti-mandibularis izom kapcsolódott. Ez nagyobb területet biztosított az állkapocsizom számára, és nagyobb erejű harapást tett lehetővé. A kisebb izom, a depressor mandibulae a koponya hátsó részén helyezkedett el.

Csigolyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ouranosaurus hátcsigolyái

Az Ouranosaurusról egy időben azt feltételezték, hogy a korábban, a perm időszakban élt pelycosaurushoz, a Dimetrodonhoz, valamint kortársához, a jól ismert húsevő dinoszauruszhoz, a Spinosaurushoz hasonlóan a hátán egy nagy vitorlát viselt, amit hosszú, vastag csigolyanyúlványok tartottak kifeszítve a hát és a farok mentén.[2]

Valójában a magas csigolyanyúlványok csak távolról hasonlítanak a Dimetrodon „vitorlatartóira”. A nyúlványok a Dimetrodonnál a végük felé elvékonyodtak, az Ouranosaurusnál viszont megvastagodtak. A nyúlványokat inak kötötték össze, melyek megmerevítették az állat hátát. További eltérést jelent az is, hogy a nyúlványok a mellső lábak felett váltak a legmagasabbá. E tulajdonságok azt jelzik, hogy a dinoszaurusznak inkább egy bölényhez vagy tevéhez hasonló púpja lehetett, semmint vitorlája. Ezt a testrészt az ínséges időszakok során felhasználható tápanyagok tárolására használhatta.

Osztályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár voltak az Iguanodonnal közös tulajdonságai (például a hüvelykujj tüske), az Ouranosaurust ma már nem sorolják a parafiletikusnak tekintett Iguanodontidae családba. Ehelyett a Hadrosauroidea kládban. az igazi hadrosauridák („kacsacsőrű dinoszauruszok”) és legközelebbi rokonaik öregcsaládjában helyezik el. A leletek alapján úgy tűnik, hogy az Ouranosaurus a csoport egy korai mellékága lehet. A típusfaja az Ouranosaurus nigeriensis.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ouranosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Taquet, P.. Chapitire III, Ostéologie d'Ouranosaurus nigeriensis Iguanodontidé du Crétacé Inférieur du Niger, Geologie et paleontologie du gisement de Gadoufaoua (Aptien du Niger) (PDF), Paris: Cahier Paleont., C.N.R.S., 1–191. o (1976). Hozzáférés ideje: 2010. március 30. 
  • Bailey, J.B. (1997.). „Neural spine elongation in dinosaurs: sailbacks or buffalo-backs?”. J. Paleontol. 71, 1124–1146. o.  
  • szerk.: Ingrid Cranfield: Dinosaurs and other Prehistoric Creatures. Salamander Books Ltd, 152–154. o (2000) 
  • Richardson, Hazel. Dinosaurs and Other Prehistoric Animals, Smithsonian Handbooks, 108. o (2003) 
  • Dixon, Dougal. The Complete Book of Dinosaurs. Hermes House (2006) 
  • Cox, Barry, Colin Harrison, R.J.G. Savage, and Brian Gardiner. The Simon & Schuster Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Creatures: A Visual Who's Who of Prehistoric Life. Simon & Schuster (1999) 
  1. Ouranosaurus nigeriensis. DinoData. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
  2. ^ a b szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions (1999). ISBN 1-84028-152-9 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]