Otto Ville Kuusinen
| Otto Ville Kuusinen | |
 | |
| Született |
Otto Wilhelm Kuusinen 1881. október 4.[1][2] Laukaa |
| Elhunyt |
1964. május 17. (82 évesen)[3][1][2][4] Moszkva[5] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Aino Kuusinen (1920-as évek – ) |
| Gyermekei | Hertta Kuusinen |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
| Halál oka | rák |
| Sírhelye | Temető a Kreml falánál |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Ville Kuusinen témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Otto Ville Kuusinen (Loutroo, Finnország, 1881. április 10. – Moszkva, 1964. május 17. ), finn származású szovjet politikus. 1905-ben belépett a Finn Szociáldemokrata Pártba, majd 1918-ban Oroszországba szökött, ahol megalapította a Finn Kommunista Pártot. Nem tért vissza hazájába, a Szovjetunióban maradt, mint a Komintern titkára. Az 1939-1940-es téli háború idején egy szovjetbarát finn bábkormány feje volt, majd pedig a Karéliai ASZSZK elnöki funkcióját töltötte be 1940-1956 között. 1946-1953 és 1957-1964 között az Orosz Kommunista Párt Központi Bizottságának a titkára volt.[7]
Magyarul[szerkesztés]
- A finn forradalom; bev. Landler Jenő; Arbeiter-Buchhandlung, Wien 1921
- Kik akarnak gyámkodni Európa népei felett?; Szikra, Budapest, 1947
- A mai jobboldali szociáldemokraták; Szikra, Budapest, 1948
- A háborús gyújtogatók internacionáléja; Szikra, Budapest, 1951 (Nemzetközi kérdések)
- Kalevala. Szemelvények a karjalai-finn nép eposzából; Elias Lönnrot szerk. Kalevala alapján összeáll., bev. Otto Kuusinen, ford. Vikár Béla; Hungária, Budapest, 1950
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Куусинен Отто Вильгельмович, 2015. szeptember 27.
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Куусинен Отто Вильгельмович, 2015. szeptember 28.
- ↑ Helsingin Sanomat, 1961. október 7., 8
- ↑ Enciclopedia Universală Britannică (coord. Ilieş Câmpeanu, Cornelia Marinescu). Bucureşti, Editura Litera, 2010, volumul 9, pag. 25.
|
