Osza (Permi határterület)
| Osza (Оса) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Permi határterület | ||
| Járás | Oszai | ||
| Irányítószám | 618120 | ||
| Körzethívószám | 34291 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 20 899 fő (2019)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+5 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Osza
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 57° 17′, k. h. 55° 27′Koordináták: é. sz. 57° 17′, k. h. 55° 27′ | |||
Osza
Pozíció a Permi határterület térképén
| |||
| Osza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Osza témájú médiaállományokat. | |||
_(2020).png)
.png)
Osza (oroszul: Оса) város Oroszország Permi határterületén, az Oszai járás székhelye.
Lakossága: 21 188 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése[szerkesztés]
A Permi határterület déli részén, Permtől kb. 92 km-re (közúton kb. 143 km-re) délnyugatra, a Kámán létesített Votkinszki-víztározó bal partján terül el. Folyami kikötő. A legközelebbi vasútállomás Csernuska (kb. 110 km-re délre), a Jekatyerinburgba vezető vasúti fővonalon.
Története[szerkesztés]
1591-ben alapították, később erődítménnyé képezték ki. A 18. század elején újonnan épített, öt toronnyal megerősített kettős fallal vették körül, bejáratánál felvonóhidat építettek. Előbb 1708-tól 1719-ig, majd 1739-től ismét város volt. 1781-ben városi rangban ujezd székhelye lett. A Pugacsov-féle felkelés csapatai elfoglalták és a fából épült erődítményt felégették. A 19. század elején gazdasági jelentősége megnőtt, a Szibériába vezető útvonal egyik kereskedelmi központjának számított.
1924-ben az akkor létrehozott Oszai járás székhelye lett. Közelében 1960-ban jelentős olajlelőhelyet tártak fel, melynek kitermelését 1963-ban kezdték meg. A lelőhelyen két földalatti atomrobbantást hajtottak végre, hogy így növeljék a kinyerhető olaj mennyiségét.[3]
A mai város[szerkesztés]
Az olajbányászattal foglalkozó cégeken kívül a városban gépgyár, faipari és élelmiszeripari vállalatok működnek.
A városképet a Troickij-székesegyház (Szentháromság-székesegyház) magasra nyúló épülete uralja. A 20. század elején épített (1902–1916) templom 44 m magas, kupolájának átmérője több mint 11 m. A szovjet korszakban, 1930-ban bezárták. 2004-ben újból fölszentelték, a felújítási munkák azt követően is folytatódtak.
A városban fennmaradt több tekintélyes 19. századi kereskedői ház, a 19. század első felében épült igazgatási épület és a kereskedői sor a 19. század végéről.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://permstat.gks.ru/wps/wcm/connect/rosstat_ts/permstat/resources/47f8f100495f217e908bde3fbd401489/Предварительная+оценка+численности+населения+Пермского+края+на+1+января+2019+года+и+в+среднем+за+2018+год.xlsx
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
- ↑ Ju. A. Jakovlev: Enciklopegyija Permszkij kraj / (Az oszai olajlelőhelyről) (orosz nyelven). Permculture.ru[halott link]
Források[szerkesztés]
- Je. N. Sumilov: Enciklopegyija Permszkij kraj (orosz nyelven). Permculture.ru. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
- A város a „Moj Gorod” portálon (oroszul)
- Osza város (Letopiszi.org, oroszul)