Ostružnja Gornja
| Ostružnja Gornja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Stanari |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 405 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 43,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,34 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 45′, k. h. 17° 53′44.750000°N 17.883333°EKoordináták: é. sz. 44° 45′, k. h. 17° 53′44.750000°N 17.883333°E | |
 | |
Ostružnja Gornja (szerbül: Oстружња Горња), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Stanari községben.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 15, közúton 23 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 4 km-re keletre, a Krnjin régió északi részén, a Radnja-folyó jobb oldali mellékvize, az Ostružnja-patak felső folyásánál, 224-313 méteres magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 491 | 383 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 1 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 1 | 21 |
| Összesen | 495 | 405 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Stanari községhez tartozó településnek 11 háztartása és 106 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 29 háztartást, 232 ortodox és 2 muszlim lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A háború utáni területmegosztáskor a Szerb Köztársaság területéhez csatolták.
Gazdaság
[szerkesztés]Ostružnja gazdaságának alapja a szénbányászat. A geológiai felmérések szerint a Stanari szénmező területén, Raškovac, Dragalovci és Ostružnja településeken mintegy 150 millió tonna kénmentes szénkészlet, valamint nagy mennyiségű kvarchomok és kaolin, azaz olyan nyersanyagok találhatók, amelyekre nagy a kereslet az építőiparban, az üvegiparban és a kohászatban. A szén kitermelése Stanariban 1948-ban kezdődött a Raškovac külszíni fejtésben. A földalatti kitermelés 1955-ben kezdődött, és 1975-ig tartott a medence északi részén. A déli részen, ostružnja területén, 1974 és 1980 között folytak a feltárások. A Krnjin-hegyvidéken a Stanari bánya biztosítja a legtöbb munkahelyet, de az 1980-as évek közepe óta a bánya komoly pénzügyi problémákkal és munkáslázadásokkal küzd. A problémák az 1990-es évek eseményeivel és a nagy gazdasági visszaeséssel súlyosbodtak. A források és az új berendezések felújításába és beszerzésébe történő beruházások hiánya miatt a termelés szintje évről évre csökkent. A szénbányászat fellendülését várják a Stanari hőerőmű beindulásától, melyhez a fűtőanyagot a szénbánya biztosítja. Ennek érdekében a bányát 2006-tól újra fejlesztik.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20141
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20141
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Doboj (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. június 14.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 42. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 212. o.
- ↑ Krnjin – Stanari. dinarskogorje.com. (Hozzáférés: 2025. június 15.)
További információk
[szerkesztés]
