Tompaorrú krokodil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Osteolaemus tetraspis szócikkből átirányítva)
Tompaorrú krokodil
Evolúciós időszak: Miocén - jelen[1]
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Krokodilok (Crocodilia)
Család: Krokodilfélék (Crocodylidae)
Nem: Osteolaemus
Faj: O. tetraspis
Tudományos név
Osteolaemus tetraspis
Cope, 1861
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tompaorrú krokodil témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tompaorrú krokodil témájú médiaállományokat és Tompaorrú krokodil témájú kategóriát.

A tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) a hüllők (Reptilia) osztályába krokodilok (Crocodilia) rendjébe, ezen belül a krokodilfélék (Crocodylidae) családjába tartozó legkisebb faj.

Elterjedése[szerkesztés]

A tompaorrú krokodil Fekete-Afrikában, Nyugat-Afrikában, Közép-Afrikában, Nyugat-Szenegálban, Angolában található meg.

Alfajai[szerkesztés]

  • Osteolaemus tetraspis tetraspis
  • Osteolaemus tetraspis osborni

Megjelenése[szerkesztés]

A tompaorrú krokodil 1,5-1,9 méteresre nőhet meg. Testtömege 18-32 kilogramm. A tompaorrú krokodil az egyik legkisebb növésű krokodilféle, de ennek ellenére tekintélyt parancsolóan erőteljes testfelépítésű hüllő.

Életmódja[szerkesztés]

Főként halakat, kétéltűeket és rákféléket fogyaszt.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az állat bőréből készült kézitáska, a londoni Természettudományi Múzeumban

A legtöbb krokodilt a bőréért irtják (jobb esetben tenyésztik), a tompaorrú krokodil e célra nem hasznosítható. Azonban a húsát szívesen fogyasztják, és emiatt vadásszák is – veszélyeztetettségének ez az egyik fő oka.

A krokodilok közül a tompaorrú krokodillal európai törzskönyv foglalkozik. Az utóbbi fajnak 2009-ben viszonylag sok, kb. 150-200 egyede élt az európai állatkertekben, állománya stabilnak tekinthető. Népszerűségét annak köszönheti, hogy kis termetű, így könnyebben tartható az olyan 5-7 méteresre is megnövő fajoknál, mint a nílusi vagy a bordás krokodil. Ráadásul „törpesége” ellenére erőteljes testfelépítésű, impozáns krokodilféle. A program az alfajok meghatározását és elkülönítését, illetve a természetbe való visszatelepítés lehetőségének vizsgálatát tűzte ki célul.

Magyarországon a Szegedi Vadasparkban, a Győri Állatkertben és a Pécsi Állatkertben tartanak törpekrokodilokat.

Szegedre 2008-ban Lipcséből érkeztek az első egyedek, négy krokodil-fióka. Gyorsan növekedésnek indultak, egy év múlva a 80-100 centiméteres testhosszt is elérték. A program irányításával egy nőstény maradt a Vadasparkban, majd 2012-ben a győri Xantus János Állatkertből érkezett mellé egy alfajának megfelelő hím. Együtt létük gyümölcsöző voltát mutatja, hogy a nőstény egy nagy költődombot kezdett el építeni a kifutójában, majd 2013 márciusában ebbe le is rakta a tojásait. A tojásokból 9 tompaorrú kis krokodil kelt ki. A vadaspark sikerének értékét mutatja, hogy az állatkertek nemzetközi adatbázisának (ISIS) adatai szerint az elmúlt egy évben (2013-ban) csak Szegeden sikerült szaporítani a fajt a világon.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 'Osteolaemus Cope 1860. Paleobiology Database. Fossilworks. [2018. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.)
  2. Zoológiai szenzáció: tompaorrú krokodilok keltek a Vadasparkban! (magyar nyelven). Szegedi Vadaspark, 2013. július 30. [2013. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)

Források[szerkesztés]