Ostara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
"Ostara" - Johannes Gehrts illusztrációja

Ostara ősi kelta ünnep. A magvetés ideje, a fák, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe. Az igazi tavasz első napja. Március 19. és 21. közé esik.

A druidák és a hívek a termékenység istennőjét, Eostre-t, (Ostarát) köszöntötték ezen a napon.

Hitük szerint az istennő termékennyé teszi a Földet, felébreszti őt mély álmából, az istenség pedig segít fölnevelni, érlelni a termést. Járja a zöldülő mezőket, öröme telik a természet bőségében.

Ostara hiedelemvilágához szervesen hozzátartozott a nyúl mint jelkép, vélhetően a szaporaság és a tavasz kapcsolata miatt, valamint a tojás, mint az új élet megtestesülése. A pogány ünnepléshez kapcsolódott a tűzgyújtás, továbbá a tojásfestés, mint ünnepi tevékenység, ami mára a húsvét ünnepkörének lett fontos része.[1] A színes tojásokat tojó nyúl, valamint a gyerekek tojáskeresése is megjelenik Ostarával kapcsolatban. Beda Venerabilis középkori történetíró változata szerint az istennő a gyerekek szórakoztatására kedvenc madarát nyúllá változtatta, ám az hamarosan színes tojásokat kezdett tojni, ezeket pedig az istenség a gyerekeknek ajándékozta.[2]

Források[szerkesztés]

  1. James MacKillop: Kelta mítoszok és legendák. General Press, Budapest, 2006. ISBN 9639598836 . pp.146-147
  2. Mitológiai ábécé. Gondolat, Budapest, 1970. p.326