Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) a fordítások, fordítás hitelesítések terén, egy közel 150 éves múlttal rendelkező állami vállalat. Az OFFI elsődleges tevékenysége a jogszabály alapján végzendő hiteles fordítás és a fordításhitelesítés. Az OFFI szakmai jogelődje 1869. márciusában alakult meg a Központi Fordító Osztály létrehozásával. Ekkor Magyarország egy többnemzetiségű ország volt,[1] ahol az állami működés szabályzóit, latin nyelvű iratait kellett lefordítani az ország lakosai részére, mivel a lakosság nagy része a saját nyelvét beszélte (horvát, román, szlovák, zsidó, ruszin, örmény stb.), és nem mindenki értette az állami működés nyelvét,[2] a latint vagy a magyart. Később az OFFI 1945-1994 között állami fordítóvállalatként működött, majd a '90-es években 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársasággá alakult. (Az 1960-as években Magyarországon még nem volt fordító- és tolmácsképzés, csak a 70-es években indult meg szervezetten e képzés. Ezekben az években az egyetemi képzés és az OFFI képviselőinek rendszeres szakmai találkozása elősegítette a fordítástudomány fejlődését. Tarnóczi Lóránt, az OFFI munkatársa volt, akinek 1966-ban jelent meg Fordítókalauz.[3] A szakirodalmi fordítás elmélete és gyakorlata című könyve a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál.)[4] Vida Tamás, az OFFI lektora 1984-es előadásának címe – Mit várnak a fordítóirodák a fordítóképzéstől? – a lényegre tapintott akkoriban. A 90-es évek eseményei óriási változásokat hoztak a fordítási és tolmácsolási gyakorlat, a fordító- és tolmácsképzés, valamint az alkalmazott fordítástudomány terén. A Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE[5]) előtti Magyar Fordítók Egyesületét (MFE) is az OFFI jelentős szerepvállalásával alapították meg, az akkori vezető, Szappanos Géza[6] részvételével.  (Szappanos Géza az OFFI vezérigazgatójaként társszerzője A hiteles fordítás és a hites tolmácsolás alapvető kérdései című könyvnek,[7] amely az OFFI működéséről és nemzetközi szabályozási példákról szóló első összefoglaló munka.) A 90-es évek Magyarországát az európai uniós csatlakozásra való felkészülés jellemezte. Több ezer oldalnyi uniós joganyag várt fordításra, ki kellett dolgozni a fordító és tolmácsképzésben a mesterszak koncepcióját. Már a 90-es évek közepétől szakmapolitikai kérdéssé vált az OFFI és a magán-fordítóirodák között, hogy ki végezhet hiteles fordítást. Magyarország végül 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, így egy soknyelvű nemzetközi közösség tagjává vált, melynek a magyar nyelv nem hivatalos nyelve. Az OFFI Zrt.-nek 2011. január 1. óta az igazságügyi tárca (korábban Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2014-2018. között Igazságügyi Minisztérium) a tulajdonosi joggyakorlója, tulajdonosa a Magyar Állam. Az OFFI története során a szellemi élet nagyjai[8] fordultak meg itt. Az iroda egykori munkatársainak névsorából néhány név:

és még számos, napjainkban is elismert szaktekintély.

Napjainkban számos egyetemen képeznek tolmácsokat, fordítókat, terminológusokat, és 2003 óta az ELTE Fordító és Tolmácstanszéken saját Fordítástudományi Doktori Program is van. A doktorandusz hallgatók első fellépésére nagyon alkalmas az a konferenciasorozat, amelyet A magyar fordítók és tolmácsok napja[10] címmel az elmúlt 20 évben közösen rendezett az ELTE FTT[11] az OFFI és az MFTE. (Klaudy Kinga[12] professzor asszony az ELTE FTT korábbi tanszékvezetőjeként 17 évig szervezte a közös konferenciákat.) Az OFFI és más fordítóirodák fogadják az ELTE és más egyetemek hallgatóit. Nemcsak az OFFI munkatársai jártak óraadóként egykor a Ménesi útra, az Eötvös Collegium épületébe a fordítóképzésbe oktatni. De az OFFI előadói közt volt Karcsay Sándor,[13] aki a jogi szakfordítást, Márkus György orosz–magyar fordítástechnikát, Vida Tamás szintén jogi szakfordítást oktatott. Az OFFI mint a legnagyobb fordítóiroda saját gyakornoki és mentorprogrammal rendelkezik.

Az iroda 2002 óta rendelkezik a Bureau Veritas Certification Hungary tanúsítványával, amely (MSZ EN ISO 9001:2008 és 2018 óta az MSZ EN ISO 17100:2015) az alábbi alkalmazási területekre érvényes:

  • hiteles fordítás készítése;
  • fordításhitelesítés;
  • hiteles másolat kiadása;
  • nem hiteles, kereskedelmi jellegű fordítások, lektorálások készítése,
  • tolmácsolási tevékenység.

Az OFFI „NATO Beszállításra Alkalmas” tanúsítvánnyal is rendelkezik. Az iroda állami társaságként kiemelt hangsúlyt fektet a biztonságos adatkezelésre. („Szigorúan titkos!” minősítési szintű adatokat kezelhet és tárolhat, míg elektronikusan „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatokat dolgozhat fel.)

Az OFFI vezetése az 1980-as években kezdte el kiépíteni a vidéki hálózatát. A budapesti központ mellett napjainkban 3 területi központ (Eger, Győr, Szeged) és a hozzájuk tartozó ügyfélszolgálati irodák (az ország 27 városában) vállalnak a jogszabályi ellátási kötelezettség alapján megbízásokat a fordításokat igénylő megrendelőktől. Az OFFI győri irodája (Dunántúli Regionális Ügyfélszolgálat központja) 2016-ban 30 éves lett, szegedi irodája (Dél- és Kelet Magyarországi Regionális Ügyfélszolgálat központi irodája) 2017-ben 25, egri irodája pedig 20 esztendős múltra tekinthet vissza. Európában kiemelkedő szakmai központként, egyedi szabályozási megoldásként létezik az OFFI, mint a hiteles fordítókat tömörítő állami fordítói szervezet, de más országokban is a hites fordítók és/vagy a hatósági tolmácsok felett is az igazságügyi vagy külügyi tárca, esetleg törvényszékek gyakorolnak az állam részéről szakmai felügyeletet.

Az OFFI tevékenysége alapját képező jogszabály az 1980-as évekből származik, emiatt napjainkig sok kritika érte (pl. elavult, túl régi szabály) a szabályozási környezetet. Azonban e szabályok újraírása egyúttal azt a szabályozási dilemmát is felvetné, hogy a más európai államokban létező fordítói rendszereket tartalmában, és az emellé szükséges és mindenhol létező állami felügyeleti rendszert is formájában hogyan kellene(és egyáltalán érdemes-e?) Magyarországon kialakítani ahhoz, hogy az mind a magyar hagyományokra, mind az uniós szokásokra tekintettel legyen. A magyar szabályozás jelenleg ugyanis semmilyen uniós jogi normát nem sért,[14] ezért az uniós szabályozás változatlansága miatt nem feltétlenül indokolt a speciális magyar szabályozást - amely intézményét tekintve tehát az 1867-es, az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság közti úgynevezett Kiegyezésig nyúlik vissza(!) - alapjaiban megváltoztatni.

A szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986.(VI.26.) MT rendelet és a végrehajtásáról kibocsátott 7/1986. (VI.26.) IM rendelet értelmében az OFFI Zrt. feladatkörébe tartozik a hiteles fordítás, fordításhitelesítés, idegen nyelvű hiteles másolat készítése, illetve, hogy a budapesti székhelyű bíróságnál, ügyészségnél, valamint nyomozóhatóságnál a tolmácsolás. (A nem budapesti székhelyű bíróságokra, ügyészségekre, nyomozó hatóságokra a kizárólagos tolmácsolási jogkör nem terjed ki.) Ha azonban ezek a hatóságok a tolmácsolást bármilyen oknál fogva nem tudják biztosítani, akkor az OFFI bármely felsorolt szervnél köteles a tolmácsolást ellátni.

Egyes cégbírósági iratokról a fordítási tevékenységet végző egyéni vállalkozók, fordítóirodák által alkalmazott fordítók is készíthetnek hiteles fordítást az Európai Unió valamely hivatalos nyelvére, feltéve, hogy a fordító rendelkezik az adott nyelv vonatkozásában szakfordító, vagy szakfordító-lektor képesítéssel. Nem terjed ki azonban ezeknek a fordítóknak a jogköre más típusú iratok hiteles fordítására, illetve bármely fordítás hitelesítésére, vagy bármiféle iratról hiteles másolat készítésére, ilyet csak az OFFI készíthet. Nem készíthetnek hiteles fordítást minden cégiratról, és nem fordíthatnak hitelesen cégiratot olyan nyelvre sem a fordítóirodák (csak az OFFI), amely nem minősül az EU hivatalos nyelvének.[15]

Az OFFI mellett számos fordítóiroda van jelen az online térben is. Ahogyan más irodáknál, az OFFI-nál is lehet ma már elektronikusan fordításokat megrendelni a honlapon keresztül. Ma már sok mindent akár gépi fordítással, programokkal is le lehet(ne) fordítani, azonban a speciális, hiteles fordítások elkészítése során számos formai és tartalmi szakmai követelménynek kell eleget tenni ahhoz, hogy a fordítás jól használható legyen abban a hatósági vagy jogi (pl. bírósági) eljárásban, ahol a megrendelő azt végül fel kívánja használni. A hiteles fordításokat az OFFI hitelesítési záradékkal ellátva, hiteles, biztonságos és egyedileg azonosítható formátumban adja ki.[15] Az OFFI-nál óriási tapasztalat gyűlt már össze a fordítandó okiratokra vonatkozóan is, a nagy tapasztalatú lektorok olykor a fordításra benyújtott hamis okiratokat is felismerik és kiszűrik. Ilyenkor a fordítás nem készülhet el, és a hatóságokat is értesíteni kell hamis okiratok forgalomban létéről minden fordító irodának. Ezen tudás megismerése érdekében sok egyetemi hallgató, aki fordítónak vagy tolmácsnak készül kérelmezi, hogy a felsőoktatási törvény szerinti 4-6 hetes gyakorlati idejét ebben a nagy állami fordítóirodában tölthesse, és élőben lásson érdekes fordításokat, érdekes okiratokat.

Az OFFI Zrt. kizárólagos feladatkörének ellátásán túl a hiteles fordítások mellett egyszerű fordításokat és úgynevezett lektorált fordításokat valamint már kész fordítások lektorálását is elkészíti. 2011-ben pedig az EU soros elnökséggel kapcsolatos fordítási és tolmácsolási feladatokat látta el. Az OFFI gyakorlatilag minden nyelven és minden szakterületen tud nyelvi közvetítést végezni (fordítás, tolmácsolás, hitelesítés). Különleges feladatok ellátásában segítséget jelent más szervekkel (minisztériumok, külügyi szervek, az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének munkatársai, Magyarországi Fordítók és Tolmácsok Egyesületének tagjai, számos egyetemi képzőhely, nemzetközi szervezetek stb.) kialakult szakmai együttműködés.

Az OFFI munkatársai többek között gazdasági, jogi, pénzügyi, számítástechnikai, telekommunikációs, környezetvédelmi, közlekedési, építőipari, oktatási, orvosi, természettudományi, stb. területeken is végeznek konszekutív, szinkron- vagy kísérő tolmácsolást, akár idegen nyelvről idegen nyelvre is.

Az OFFI megrendelőinek védelme érdekében - hasonlóan más fordítóirodákhoz - szakmai felelősségbiztosítással is rendelkezik. Fordítóinak, tolmácsainak belső képzését a Lektorátus és az OFFI AKADÉMIA végzi. Az OFFI 2019-ben lesz 150 éves.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A magyarországi nemzetiségek története
  2. Magyar nyelv
  3. Sauvageot, Aurelien: Tarnóczy Lóránt (Lóránt Tarnóczy): Fordítókalauz (Guide du traducteur) (english nyelven). babel.15.1.26sau. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  4. Szerk.Szoták Szilvia. Az állami fordítószolgálat 150 éve, első kiadás, Budapest: OFFI (2019. október 28.) 
  5. Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete |. mfte.hu. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  6. szerk.: Szoták Szilvia: Az állami fordítószolgálat 150 éve. Budapest: OFFI [2019. október 28.] 
  7. Szappanos Géza, Boóc ádám, Dömötör László, Sándor istván. A hiteles fordítás és a hites tolmácsolás alapvető kérdései. Budapest: HVG Orac Kiadó Kft [2006. október 28.] 
  8. http://www.offi.hu/cegunkrol/rolunk
  9. Mikitovics János MAGYAR SAKKSZERZŐK - ARCKÉPEK ÉS MŰVEK - Ányos László. www.magyarsakkszerzok.hu. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  10. Jeles Napok - a magyar fordítók és tolmácsolók napja. jelesnapok.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  11. ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszék. www.elteftt.hu. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  12. (2020. április 11.) „Klaudy Kinga” (hu nyelven). Wikipédia.  
  13. Karcsay Sándor az OFFI igazgatóhelyettese (1967–1977. dec. 1.),. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  14. XVIII. Fordítástudományi Konferencia. www.elte.hu. (Hozzáférés: 2016. május 25.)
  15. a b Hiteles fordítás | Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda. www.offi.hu. (Hozzáférés: 2016. május 25.)