Orsós Zsuzsanna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Orsós Zsuzsanna
Született 1974. március 3. (47 éves)
Németkér
Neme
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Dr. Kiss István
Gyermekei egy gyermek
Foglalkozása biológus
Iskolái Pécsi Tudományegyetem
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Szakterület epidemiológia
Tudományos fokozat PhD
Munkahelyek
Pécsi Tudományegyetem ajunktus
Pécsi Tudományegyetem kutató

Orsós Zsuzsanna (Paks, 1974. március 3. –) biológus, egyetemi oktató a Pécsi Tudományegyetemen, cigány aktivista. Az ország első cigány PhD-hallgató MTA-ösztöndíjasa volt.

Életútja[szerkesztés]

Egy Tolna megyei beás cigány család hetedik, legkisebb gyermekeként született és szegényes körülmények között nőtt fel Németkéren. Édesanya nem tudott írni, olvasni; édesapja is csak alig. Általános iskolát Németkéren fejezte be, majd érettségi bizonyítványát 1992-ben Pécsen a Hevesy György Műszaki Szakközépiskolában szerezte meg.

1994-től vegyipari technikusként dolgozott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézetében. Öt év laborasszisztensi munka után határozta el, hogy továbbtanul a Szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának biológus szakán. Az egyetemet 2005-ben – anyagi okok miatt – Pécsen fejezte be.

2005-ben felvételizett a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának doktori iskolájába, ahol nappali tagozatos PhD-hallgató lett. A kutatási témája a roma populáció genetikai érzékenysége a daganatok kialakulásával kapcsolatban.

2005 végén a Magyar Tudományos Akadémia által az abban az évben alapított Roma Ösztöndíjat – melyet a doktori képzésben részt vevő roma diplomások számára írtak ki – az országban elsőként és egyetlenként ő nyerte el.[1] [2]

Doktori disszertációját a "Karcinogenezisben szerepet játszó allélpolimorfizmusok a magyarországi roma populációban" címmel 2013-ban védte meg.[3]

Diplomája megszerzése, 2010 óta a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Orvosi Népegészségtani Intézetében dolgozik, egyetemi adjunktus, orvosokat, gyógyszerészeket és fogorvosokat tanít. Tantárgyai a betegségmegelőzés és az epidemiológia. Kutatói érdeklődése továbbra is a hazai cigány lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezőkre koncentrál.

2014-ben a Nemzeti Kiválóság Program keretében kutatási ösztöndíjat nyert, melyben a pécsi Gandhi Gimnázium és az alsószentmártoni Tan Kapuja Gimnázium diákjai körében végzett felmérést az egészséggel kapcsolatos tudás és attitűdök tekintetében, feltételezve azt, hogy a cigány közösségekben tapasztalható jóval magasabb megbetegedési arány, illetve halálozás hátterében valószínűleg az életmódi tényezők, mint pl. dohányzás, a táplálkozás, az alkoholfogyasztás, a szexuális magatartás, a drogok, a stressz és a nem megfelelő egészségmagatartás áll.

Véleménye szerint az egészségfejlesztésnek minél fiatalabb korban meg kell történnie, amikor még könnyebben sajátítanak el új szokásokat a gyerekek. Általánosságban elmondható, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek az átlag populációnál jóval kevesebbet tud a kockázatok valós hatásáról, súlyáról a betegségek kialakulásában. Orsós magánemberként és szakemberként is élete egyik legfontosabb céljának tekinti, hogy tudásával segítse a hátrányos helyzetűek egészséggel kapcsolatos ismeretbővítését, attitűdjének pozitív változását. Meggyőződése, hogy a cigányság helyzetének javulása az iskolapadban dől el.[4] Változás csak akkor fog történni, ha a romák képzettsége, iskolai végzettsége, tudása egyre nagyobb mértékben emelkedik. E nélkül nem várható valós és jelentős javulás, hiszen iskolai végzettség nélkül beszűkülnek a lehetőségek. Fontosnak tartja a felelős szerepvállalást, mely alatt többek közt azt is érti, hogy a gyermekvállalás ne legyen oka a korai iskolaelhagyásnak.[5]

Amikor teheti, elfogadja a megkereséseket, hiszen így minél több embernek mondhatja el személyes tapasztalatai alapján, hogy a tanulás mennyire képes megváltoztatni a helyzetüket. Előadásaiban mindig hangsúlyozza, hogy hosszú távon az egészségünk is függ az iskolázottságtól. Őszintén kimondja, hogy mindenki felelős a saját sorsáért, és tenni kell azért, hogy változás történjen. Ő maga is példa arra, hogy akár analfabéta szülők gyermekeként is el lehet jutni a doktori fokozatig.[6] [7]

Szakértőként vesz részt az “Egészségtudatosság fejlesztése a 7-18 éves korosztályban” c. kiemelt EFOP projektben, melynek szakmai vezetője az Nemzeti Népegészségügyi Központ.

2017 óta a Bogdán János Alapítvány elnöke, mely alapítványnak elsődleges célja a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának és motiváltságának fejlesztése, segítése.[8]

Számos hazai és nemzetközi konferencián vett részt. Fontosnak tartja a nem cigány lakosság érzékenyítését is. Ennek okán a munkahelyén a leendő orvosoknak is tart előadásokat fakultatív és PhD-kurzus keretében is a hazai cigány lakosság kultúrájáról, kutatásai eredményéről és a tapasztalatairól is.

Férje dr. Kiss István kutatóorvos, a PTE Népegészségügyi Intézetének vezetője.

Könyvek, melyben szerepel[szerkesztés]

  • Korniss Péter - Závada Pál: Egy sor cigány - Huszonnégy mai magyar. Corvina Kiadó Kft, 2011.[9] [10]
  • Fodor Marcsi, Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő. Bookline könyvek Kiadó, 2018.[11]

Tévéműsorok, melyben szerepelt[szerkesztés]

  • Életkerék Duna Tv Nemzetiségi műsora[12]
  • Nem adom fel – beszélgetés Kadarkai Endrével[13]
  • Romák a fókuszban – Sansz - 9.tv[14]
  • Pécsi Roma Arcképcsarnok - Cigánysorsok, cigányutak[15]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • 2016: Fodor József-díj a Magyar Higiénikus Társaság nagydíja
  • 2016: Aranypánt díj jelöltje[16]
  • 2017: Az Amerikai Nagykövetség International Visitor Leadership Program (Marginalized Populations and Health Care) programjának nyertese. (3 hét szakmai gyakorlat az Amerikai Egyesült Államokban)
  • 2017: Magyar példaképek, akik jobbá tették számunkra a világot 2017-ben[17] (Nők Lapja Café válogatása)
  • 2019: Leginspirálóbb nő (amerikai nagykövetség)[18]
  • 2019: Generációkért díj (a hazai cigány érdekvédelmi szervezetek képviselőitől).

Számos alkalommal szerepelt a médiában, újságokban. Több válogatásba bekerült, többek közt a National Geographic női különszámába 2019 novemberében.

Publikációk[szerkesztés]

  • István Kiss, Árpád Németh, Barna Bogner, Gábor Pajkos, Zsuzsa Orsós, János Sándor, András Csejtey, Zsolt Faluhelyi, Imre Rodler and István Ember Polymorphisms of glutathione-S-transferase and arylamine N-acetyltransferase enzymes and susceptibility to colorectal cancer Anticancer Research. 2004.
  • Kiss István, Béres Judit, Orsós Zsuzsa, Sándor János, Ember István: Daganatok iránti egyéni érzékenységet befolyásoló allélpolimorfizmusok vizsgálata magyarországi roma populációban. Magyar Epidemiológia. 2004.
  • J. Béres, I. Kiss, Zs. Orsós, E. Rusvai, V. Karcagi: The molecular epidemiology of the most frequent genetic diseases of Gypsy population in the Eastern region of Hungary.
  • Zs. Orsós, J. Béres, J. Sándor, I. Ember, I. Kiss: Allelic polymorphisms of metabolizing enzymes in hungarian roma population. Anticancer Research.
  • I. Kiss, Zs. Orsós, A. Csejtey, R. Schnábel, Zs. Faluhelyi, B. Bogner, J. Sándor, Á. Németh, I. Ember: Allelic polymorphisms of metabolizing enzymes modify therisk of colorectal cancer. Anticancer Research.
  • T. Varga, Zs. Orsós, Zs. Faluhelyi, A. Csejtey, I. Ember, I. Kiss: Effect of allelic polymorphysm of p53 tumor suppressor gene and vitamin-D receptor geneon individual susceptibility to breast cancer. Anticancer Research.
  • Gy. Czakó, M. Varga, Zs. Orsós, Cs. Varga, I. Ember, I. Kiss Effect of plant extract on the expression of oncosuppressor genes in mice. Anticancer Research.
  • F.T. Molnár, I. Kiss, Zs. Faluhelyi, Zs. Orsós, L. Bujdosó: Oncogene and tumor suppressor gene expression in different tissues of lungcancer patients. Hungarian Epidemiology.
  • Gy. Czakó, M. Varga, Zs. Orsós, I. Kiss: In vivo gene expression effects of plant extract in mice. Hungarian Epidemiology.
  • Orsós Zs., Béres J., Sándor J., Ember I., Kiss I.: Metabolizáló enzimek allélpolimorfizmusai magyarországi roma populációban. XIII. Népegészségügyi Tudományos Társaság Kongresszusa Szekszárd, 2004. május 2.
  • Varga T., Orsós Zs., Faluhelyi Zs., Csejtey A., Ember I. Kiss I.: A p53 tumor szuppresszor gén és a D-vitamin receptor génallélpolimorfizmusainak hatása az emlőrák iránti egyéni érzékenységre. XIII. Népegészségügyi Tudományos Társaság Kongresszusa Szekszárd, 2004. május 3.
  • Orsós Zs., Varjas T., Szabó L., Merényiné Dombi Zs., EmberI., Kiss I.: Flavin-7 hatása onko/tumorszuppresszor gének expressziójára egerekben. Magyar Epidemiológia. 2005.
  • Herczeg M., Brunner Zs., Szanyi I., Kiss I., Orsós Zs., Zólyomi A., Csontos Zs., Molnár K., Gergely P., Kádár B., Ember I.: Stimulin-BLT fantázianevű készítmény állatkísérletes vizsgálata. Magyar Epidemiológia. 2005.
  • Gergely P., Kádár B., Ember Á., Nádasi E., Varjas T., Orsós Zs., Szanyi I., Kiss I.: Flavin-7 állatkísérletes vizsgálata különös tekintettel kulcs onko- és szuppresszorgének expressziójára. 97 Magyar Epidemiológia. 2005.
  • Varjas T., Nowrasteh G., Orsós Zs., Kiss I., Ember I.: Természetes eredetű kivonatok hatása a tumorgenezisben. VI. Magyar Genetikai Kongresszus. XIII. Sejt -és Fejlődésbiológiai Napok. Eger. 2005. április 10-12.

Doktori (PhD) értekezés[szerkesztés]

Karcinogenezisben szerepet játszó allélpolimorfizmusok a magyarországi roma populációban

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]