Oroszország gazdasága
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
Oroszország gazdasága magas jövedelmű, vegyes gazdasági szerkezettel rendelkező gazdaság, amelyben állami tulajdonban vannak a gazdaság stratégiai ágazatai. Az 1990-es években végrehajtott piaci reformok nyomán az orosz ipar és mezőgazdaság jelentős része magánkézbe került, ugyanakkor az energiaipar és a védelmi ipar továbbra is állami kezekben maradt.
Oroszország gazdasága szokatlan abból a szempontból a világ vezető gazdaságai között, hogy gazdasági növekedését elsősorban az energiaipar bővülése határozza meg. Az ország természeti erőforrásokban igen gazdag állam. Ide értendő földgáz- és kőolajvagyona, nemesfémkészletei, melyek az orosz export döntő többségét teszik ki. 2012-ben a kőolaj- és a gázszektor az ország éves GDP-jének mintegy 16 százalékát tette ki, valamint a szövetségi költségvetés 52 százalékát és az ország exportjának több, mint 70 százalékát alkotta.[1][2]
Oroszország nagy és bonyolult fegyveriparral rendelkezik, amely alapján képes csúcsminőségű katonai technológiákat kifejleszteni és gyártani, ide értve az ötödik generációs vadászrepülőgépeket példának okáért.
Az orosz gazdaság a világ hatodik legnagyobb gazdasága a vásárlóerő-paritás alapján. A 2000 és 2012 közötti időszakban az orosz energiaexport az életszínvonal gyors emelkedéséhez járult hozzá. Oroszországban a háztartások által birtokolt pénzügyi eszközök 35 százaléka mindössze 110 befolyásos személy tulajdonában van. A Forbes magazin 2008 óta több alkalommal is Moszkvát a "milliárdosok fővárosának" titulálta.
Az IMF szerint az orosz gazdaság 2014 eleje óta recesszióba került, elsősorban a Kelet-ukrajnai háború és az azt követő tőkekiáramlás miatt.[3] A későbbiekben az IMF felülvizsgálta állításait az orosz gazdaság állapotáról és megállapította, hogy az csak recesszió közeli helyzetben van, mivel 2014-ben az orosz gazdaság várhatóan 0,2%-kal fog nőni, míg a 2015-ös várakozások 1 százalékos gazdasági növekedést vetítenek előre.[4]
Oroszország gazdasága a 2008-as gazdasági válságot követő években[szerkesztés]
A 2008-as gazdasági világválság miatt az orosz gazdaságot is visszaesés érte el. A válság utáni években az orosz gazdaság szerkezete miatt elsősorban a nyersanyagárak csökkenése okozta a legnagyobb gazdasági visszaesést, valamint szerepet játszanak a gazdaság visszaesésében a Kelet-ukrajnai háború és a nyugati országok által bevezetett gazdasági szankciók.
Az orosz export[szerkesztés]
2013-ban Oroszország exportból származó bevételei 70 százalékban a kőolaj- és földgáz értékesítésre épültek. Az 527 milliárd dolláros exportbevételből csak 171 milliárd dollárnyi származott energia és nem energiakapcsolt exportból. 14% (73 milliárd dollár) származott földgáz értékesítéséből, 21% (109 milliárd dollár) származott finomított termékek értékesítéséből és 33% olajipari termékek értékesítéséből.[5]
Az olajárak alakulása a költségvetésre is jelentős részben kihat, mivel 100 dolláros hordónkénti olajárhoz szabták az orosz költségvetés egyensúlyi állapotát. Mivel a földgáz ára 6-9 hónapos késéssel követi az olaj világpiaci árának változásait, ezért 2015 május és augusztus között várható a földgáz árának csökkenése, amely a 2015-ös orosz költségvetést érintheti érzékenyen.[5]
Arany- és devizatartalékok változása[szerkesztés]
Az orosz arany- és devizatartalék 2014. október 17-ére 443,8 milliárd dollárra csökkent. Október tizedikén még 7,9 milliárd dollárral több volt az arany- és devizatartalék, azaz 450,7 milliárd dollár volt. Az egy héttel korábbi, azaz október 3-ai adat még 3 milliárd dollárral több volt, azaz 453,7 milliárd dollár.
| Az orosz arany- és devizatartalék alakulása | |||
| Dátum | Arany- és devizatartalék értéke (mrd dollár) | Változás (mrd dollár) | Változás az előző heti adathoz képest (%) |
|---|---|---|---|
| 2013. november | 524,3 | --- | -- |
| 2013. december | 509,6 | -- | -- |
| 2014.10.03. | 453,7 | -- | -- |
| 2014.10.10. | 450,7 | -3 | -0,66 |
| 2014.10.17. | 443,8 | -7,9 | -1,75[6] |
| 2014.11.04. | 421,4[7] | - | - |
| 2014.11.14. | 420,6[8] | -- | -- |
| 2014.11.28. | 420,6 | 0 | 0 |
| 2014.12.05. | 416,2 | -4,3[9] | -1,05% |
| 2014.12.18. | 414,6[10] | -- | -- |
| 2015.01.09. | 386,2[11] | -- | -- |
| 2015.01.16. | 379,4[11] | -6,8 | -1,76% |
| 2015.01.30. | 375,3[12] | - | - |
| 2015.02.06. | 374,7[12] | -1,6 | - |
| 2015.02.13. | 368,3 | -6,4[12] | - |
| 2015.05.01. | 358,5 | -[13] | - |
Jegybanki alapkamat[szerkesztés]
Az orosz jegybanki alapkamat 2014-ben az év eleji 5,5%-ról október végére 9,5%-ra nőtt, azaz tíz hónap alatt 400 bázisponttal emelkedett. 2014 decemberének első hetében az orosz jegybank 9,5%-ról 10,5%-ra emelte a jegybanki alapkamatot.[14] 2014. december közepén a jegybank 10,5 százalékról 17 százalékra emelte az orosz jegybanki alapkamatot.[15]
Devizaárfolyamok[szerkesztés]
| Dátum | 1 USD/RUB | 1 EUR/RUB |
|---|---|---|
| 2013. november | 32[16] | 43,12 |
| 2013. december | 32 | 43[17] |
| 2014. október | 43 | 54,58[18] |
| 2014. november | 48,63 | 60,27[19] |
| 2014. december | 66[20] | 82[21] |
Az orosz rubel árfolyama az amerikai dollárral szemben egy év alatt 85 százalékot zuhant. 2014-ben az orosz jegybank több, mint 75 milliárd dollárt költött a rubel árfolyamának támogatására.[14] 2014. januárja óta 95 százalékot esett a rubel értéke a dollárhoz képest.[20]
A 2014 decemberében bekövetkezett orosz rubel árfolyamesés mélypontján az eurónként 100, dolláronként 80 rubelt kellett fizetni. Az orosz fizetőeszköz árfolyam két nap leforgása alatt (2014.12.15-12.16.) 20%-ot veszített értékéből a dollárral szemben.[22]
Infláció[szerkesztés]
Az orosz infláció 2014 októberére elérte a 8,4%-ot éves szinten,[23] amely emelkedés 2015-ben tovább folytatódott és decemberre az éves infláció szintje 12,9 százalék volt.[24]
| Év | Infláció |
|---|---|
| 2008 | 13,3% |
| 2009 | 8,8% |
| 2010 | 8,8% |
| 2011 | --- |
| 2012 | 6,1% |
| 2013 | 6,6% |
| 2014 | 11,9 |
| 2015 | 12,9%[24] |
Pénzügyi szektor[szerkesztés]
Az legnagyobb orosz bankok a rubel gyengülése miatt kialakult vagyonmenekítést célzó valutaváltási roham elején megemelték a külföldi devizák eladási és vételi ára közti különbséget a korábban megszokott 50 kopejkáról 10-15 rubelre. 2014. december 16-án a legnagyobb pénzintézetek leállították a különféle típusú valutaváltási megoldásokat.[25]
Bányászat[szerkesztés]
Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter 2015-re is hasonló mennyiségű olajtermelést vár, amely 2014-ben 525-526 millió tonna volt. Az ország napi olajkitermelése 10,5 millió hordó.[26]
Források[szerkesztés]
- ↑ World Development Indicators: Contribution of natural resources to gross domestic product. Világbank. (Hozzáférés: 2014. november 29.)
- ↑ Russia - Analysis. EIA, 2014. március 12. (Hozzáférés: 2014. november 29.)
- ↑ Archivált másolat. [2014. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 30.)
- ↑ http://www.dw.de/imf-sees-russia-close-to-recession-as-ukraine-sanctions-bite/a-17751834
- ↑ a b Padlón Putyin birodalma - Így roppant meg Oroszország!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 17.)
- ↑ Egy hét alatt 8 milliárd dollárt füstölt el Oroszország. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. október 24.)
- ↑ Bespájzoltak aranyból Putyinék. hvg.hu. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Jelentősen csökkent orosz arany- és devizatartalék. metropol.hu. [2014. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 24.)
- ↑ Tovább apad az orosz arany- és devizatartalék. Origo. (Hozzáférés: 2014. december 14.)
- ↑ Szigorúbb uniós szankciókat vezetnek be a Krím ellen. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
- ↑ a b Így apad az oroszok deviza- és aranytartaléka. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. január 24.)
- ↑ a b c Nyolcéves mélypontra olvadtak az orosz tartalékok. hvg.hu. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
- ↑ Már második hete duzzad az orosz arany- és devizatartalék. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
- ↑ a b Elképesztő zuhanásban a rubel!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Harcolnak az oroszok - Itt az újabb brutális kamatemelés!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ Dollár-Rubel árfolyam. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Euró-Rubel árfolyam. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Megállíthatatlanul esik az orosz rubel. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. október 31.)
- ↑ Pánik a rubel piacán. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
- ↑ a b Kivégezték a rubelt, itt az új mélypont!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ RUB per 1 EUR. xe.com. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ Vásárlási roham és gazdasági káosz Oroszországban. metropol. [2014. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 17.)
- ↑ Brutális kamatemelésről döntött az orosz jegybank. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. október 31.)
- ↑ a b 14 százalékkal drágult az étel Oroszországban. origo.hu. (Hozzáférés: 2016. január 1.)
- ↑ Vásárlási roham és gazdasági káosz Oroszországban. metropol.hu. [2014. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 17.)
- ↑ Nem számít a zuhanó olajár - Putyinék sem lépnek. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 1.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Economy of Russia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.