Oros (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oros
Orosi templom.jpg
Közigazgatás
Település Nyíregyháza
Városhoz csatolás 1978. december 31.
Korábbi rangja nagyközség
Irányítószám 4551
Népesség
Teljes népesség 6538 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Oros (Nyíregyháza)
Oros
Oros
Pozíció Nyíregyháza térképén
é. sz. 47° 56′ 58″, k. h. 21° 48′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 58″, k. h. 21° 48′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oros témájú médiaállományokat.

Oros egykori község, ma Nyíregyháza városrésze.[2] Népessége a 2001. évi népszámlálás szerint 6538 fő volt.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Nyíregyháza központjától mintegy 6 km-re található a 41-es főút mellett.

Története[szerkesztés]

Oros ősi település, mely már a - és bronzkorban is lakott hely volt; erről a határában feltárt, e korokból származó leletek is vallanak.

Nevét 1325-ben említette először az Anjou-kori okmánytár oklevele Wrus in districtu Nyr formában. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék is említette Vrs, Wrus neveken, tehát ekkor már egyházas hely is volt. Neve 1440-ben a Kállay család levéltárában is előfordult Orosváros, 1447-ben pedig ugyanitt már Orros néven.

A település birtokosai a legrégibb időktől a Kállayak voltak, de 1446-ban a Sztritteyek, 1452-ben az ónodi Czudarok és 1479-ben a Várdayak is birtokrészeket szereztek itt, majd a 19. század első felében az Elek és Mérey családok is birtokosai voltak.

A 20. század elején Szabolcs vármegye Nyírbogdányi járásához tartozott. 1910-ben 4755 lakosából 4600 magyar, 132 szlovák volt. Ebből 1610 római katolikus, 1602 görög katolikus, 746 evangélikus volt.

Az 1900-as évek elejének adatai szerint ide tartoztak még Harangod és Nyírjes puszták is. 1954-ben Orostól Nyíregyházához csatolták Borbányát. Orost 1978. december 31-én csatolták Nyíregyházához. Népessége akkor már meghaladta az 5000 főt és nagyközségi rangja volt.

2008. április 27-én Oroson érvényes és eredményes helyi népszavazást tartottak az önálló községgé alakításról, melyen a résztvevők közel kétharmada arra szavazott, hogy a városrész maradjon Nyíregyháza része.[4]

Harangod[szerkesztés]

Harangod egy 1352. évi Anjou-kori oklevél szerint község volt. Az 1800-as évek közepe körüi években még templomának az alapfalai is megvoltak. Később itt volt a régi időkben híres Harangod fürdő, mely még Kállay Ignác idejében is nagyban látogatott hely volt.

Várhegy[szerkesztés]

A határban levő régi helynevek közül a Várhegy nevű domb alján a mocsárban egy sáncokkal körülvett földvár nyomai még a 20. század elején is láthatók voltak.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1814-ben épült.
  • Görög katolikus temploma - 1835 körül épült
  • Református templomát - 1722-ben épitették

Itt születtek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2009. január 1. (Hozzáférés: 2010. március 21.)
  2. Oros története a KSH helységnévtárában
  3. Nyíregyháza adatai a KSH helységnévtárában
  4. Helyi népszavazások 2008-ban. valasztasok.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés]