Orlov (Kirovi terület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Orlov (Орлов)
Orlov címere
Orlov címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKirovi terület
JárásOrlovi
Irányítószám 612270
Körzethívószám 83365
Népesség
Teljes népesség
  • 6959 fő
  • 6607 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Orlov (Oroszország)
Orlov
Orlov
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 32′, k. h. 48° 53′Koordináták: é. sz. 58° 32′, k. h. 48° 53′
Orlov (Kirovi terület)
Orlov
Orlov
Pozíció a Kirovi terület térképén

Orlov (oroszul: Орлов) város Oroszország Kirovi területén, az Orlovi járás székhelye.

Lakossága: 6959 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

1923–1992 között neve Halturin volt. (A közelben született Sztyepan Halturin narodnyik anarchistáról nevezték el).

Fekvése[szerkesztés]

A Kirovi terület központi részén, Kirov területi székhelytől 57 km-re nyugatra, a Vjatka jobb partján terül el. A városon és a mellette épült Vjatka-hídon vezet a „Vjatka” nevű R176-os főút. A legközelebbi vasútállomás 50 km-re, a transzszibériai vasútvonal északi ágán fekvő Kotyelnyicsben van.

Története[szerkesztés]

A Vjatka partján árkokkal körülvett, kiugró földterületen hozták létre. Egy magyarázat szerint erre utal neve, mely az orosz „ozserelje” (jelentése 'nyaklánc, nyakék') régi alakjából (orel, rel) keletkezett. Első írásos említése 1459-ből származik. 1780-ban városi rangban ujezd székhelye lett. Területén át vezetett az a kereskedelmi útvonal, melyen gabonát, lisztet, bőröket és más árukat szállítottak az északkeleti Arhangelszkbe. A 19. században a kézművesség egyik központjaként fejlődött, több mint 25 féle kézműves műhelye, valamint bőrgyára és gyufagyára volt.

A mai város[szerkesztés]

Nagy része földszintes faházakból áll, de a városközpontot a 19-20. század fordulóján a helyi kereskedők által épített téglaépületek díszítik. 1984-ben megnyitott helytörténeti múzeumát is egy 19. századi kereskedő emeletes családi házában rendezték be. A helytörténeti múzeumon kívül külön a 19. századi paraszti életmódot bemutató múzeum is létesült.

A városközpontban fennmaradt a Troickij-templom (Szentháromság-templom, 1783) és a Kazanyi-székesegyház 1805-ben épített négyszintes harangtornya. A székesegyház épületét a világháború előtti években lebontották, tégláit a kultúrház építésénél használták fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)

Források[szerkesztés]