Orlov (Kirovi terület)
| Orlov (Орлов) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Kirovi terület | ||
| Járás | Orlovi | ||
| Irányítószám | 612270 | ||
| Körzethívószám | 83365 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6335 fő (2021. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Orlov
Pozíció Oroszország térképén
| |||
| é. sz. 58° 32′, k. h. 48° 53′Koordináták: é. sz. 58° 32′, k. h. 48° 53′ | |||
Orlov
Pozíció a Kirovi terület térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orlov témájú médiaállományokat. | |||
_(1781).png)
Orlov (oroszul: Орлов) város Oroszország Kirovi területén, az Orlovi járás székhelye.
Lakossága: 6959 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
1923–1992 között neve Halturin volt. (A közelben született Sztyepan Halturin narodnyik anarchistáról nevezték el).
Fekvése[szerkesztés]
A Kirovi terület központi részén, Kirov területi székhelytől 57 km-re nyugatra, a Vjatka jobb partján terül el. A városon és a mellette épült Vjatka-hídon vezet a „Vjatka” nevű R176-os főút. A legközelebbi vasútállomás 50 km-re, a transzszibériai vasútvonal északi ágán fekvő Kotyelnyicsben van.
Története[szerkesztés]
A Vjatka partján árkokkal körülvett, kiugró földterületen hozták létre. Egy magyarázat szerint erre utal neve, mely az orosz „ozserelje” (jelentése 'nyaklánc, nyakék') régi alakjából (orel, rel) keletkezett. Első írásos említése 1459-ből származik. 1780-ban városi rangban ujezd székhelye lett. Területén át vezetett az a kereskedelmi útvonal, melyen gabonát, lisztet, bőröket és más árukat szállítottak az északkeleti Arhangelszkbe. A 19. században a kézművesség egyik központjaként fejlődött, több mint 25 féle kézműves műhelye, valamint bőrgyára és gyufagyára volt.
A mai város[szerkesztés]
Nagy része földszintes faházakból áll, de a városközpontot a 19-20. század fordulóján a helyi kereskedők által épített téglaépületek díszítik. 1984-ben megnyitott helytörténeti múzeumát is egy 19. századi kereskedő emeletes családi házában rendezték be. A helytörténeti múzeumon kívül külön a 19. századi paraszti életmódot bemutató múzeum is létesült.
A városközpontban fennmaradt a Troickij-templom (Szentháromság-templom, 1783) és a Kazanyi-székesegyház 1805-ben épített négyszintes harangtornya. A székesegyház épületét a világháború előtti években lebontották, tégláit a kultúrház építésénél használták fel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
Források[szerkesztés]
- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- Orlov (orosz nyelven). Kirovobl.ru. [2016. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Orlovszkij rajon (orosz nyelven). Kipov.ru. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)