Orlov (Kirovi terület)

	Orlov (Орлов)
	; Orlov címere
	; Orlov címere
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kirovi terület
Járás	Orlovi
Irányítószám	612270
Körzethívószám	83365
	Népesség
Teljes népesség	5508 fő (2021)
	Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
	Elhelyezkedése
	é. sz. 58° 32′, k. h. 48° 53′58.533333°N 48.883333°EKoordináták: é. sz. 58° 32′, k. h. 48° 53′58.533333°N 48.883333°E
	Orlov Pozíció a Kirovi terület térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Orlov témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a Kirovi terület városáról szól. Hasonló címmel lásd még: Orlov (egyértelműsítő lap).

Orlov (oroszul: Орлов) város Oroszország Kirovi területén, az Orlovi járás székhelye.

Lakossága: 6959 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

1923–1992 között neve Halturin volt. (A közelben született Sztyepan Halturin narodnyik anarchistáról nevezték el).

Fekvése

A Kirovi terület központi részén, Kirov területi székhelytől 57 km-re nyugatra, a Vjatka jobb partján terül el. A városon és a mellette épült Vjatka-hídon vezet a „Vjatka” nevű R176-os főút. A legközelebbi vasútállomás 50 km-re, a transzszibériai vasútvonal északi ágán fekvő Kotyelnyicsben van.

Története

A Vjatka partján árkokkal körülvett, kiugró földterületen hozták létre. Egy magyarázat szerint erre utal neve, mely az orosz „ozserelje” (jelentése 'nyaklánc, nyakék') régi alakjából (orel, rel) keletkezett. Első írásos említése 1459-ből származik. 1780-ban városi rangban ujezd székhelye lett. Területén át vezetett az a kereskedelmi útvonal, melyen gabonát, lisztet, bőröket és más árukat szállítottak az északkeleti Arhangelszkbe. A 19. században a kézművesség egyik központjaként fejlődött, több mint 25 féle kézműves műhelye, valamint bőrgyára és gyufagyára volt.

A mai város

Nagy része földszintes faházakból áll, de a városközpontot a 19-20. század fordulóján a helyi kereskedők által épített téglaépületek díszítik. 1984-ben megnyitott helytörténeti múzeumát is egy 19. századi kereskedő emeletes családi házában rendezték be. A helytörténeti múzeumon kívül külön a 19. századi paraszti életmódot bemutató múzeum is létesült.

A városközpontban fennmaradt a Troickij-templom (Szentháromság-templom, 1783) és a Kazanyi-székesegyház 1805-ben épített négyszintes harangtornya. A székesegyház épületét a világháború előtti években lebontották, tégláit a kultúrház építésénél használták fel.

Jegyzetek

↑ "Итоги Всероссийской переписи населения 2020 года (по состоянию на 1 октября 2021 года)" (orosz nyelven).
↑ "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. szeptember 1.

Források

Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. 1994.
"Orlov" (orosz nyelven). Kirovobl.ru. 2016. június 30. dátummal az eredeti címről archiválva.
"Orlovszkij rajon" (orosz nyelven). Kipov.ru. 2017. július 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. szeptember 1.

[61c5e60f29a334ac633ed2f369539ff623eb595b-1] "Итоги Всероссийской переписи населения 2020 года (по состоянию на 1 октября 2021 года)" (orosz nyelven).

[2] "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. szeptember 1.

[1]

[2]