Türk rovásírás
| Türk írás | |
 | |
| Típus | ábécé |
| Nyelvek | türk nyelvek |
| Időszak | kb. 600-700-tól az 1200-as évekig |
| Felmenő írásrendszerek | ókánaánita föníciai arámi korai sztyeppei, szogd |
| ISO 15924 | Orkh |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Türk írás témájú médiaállományokat. | |
A türk írás (vagy Orkhon írás) a legkorábbi ismert türk írásrendszer, amely az orkhoni feliratokról ismert. Az írást 1889-ben fedezték fel egy mongóliai expedíció során, amelynek a célja az Orhon-völgy egy 8. században épült emléke volt. Az írás szogd eredetű. Később használta az Ujgur Birodalom. A „jenyiszeji” változat kilencedik századi kirgiz írásokból ismert.
Felfedezése[szerkesztés]
Az orkhon-völgyi feliratokat Nyikolaj Jadrincev 1889-es expedíciója során fedezték fel. A leleteket Vaszilij Radlov tette közzé, s azokat a dán filológus, Vilhelm Thomsen fejtette meg 1893-ban. Az írás hasonló a Tu-jue (突厥 pinyin tú jué) által Kínában a Tang-dinasztia ideje alatt hátrahagyott leletek felirataihoz.
A türk írást néha rúnaalakúnak nevezik, a germán rúnákkal való külsőséges hasonlóságai miatt. Ez a hasonlóság azonban triviális, ugyanis az összes, kemény felületre írt írás ezt a tendenciát mutatja. Szintén csak távolról rokon rovásírásokkal.[1]
Betűi[szerkesztés]
| Használat | Szimbólumok | Átírás | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| önálló magánhangzók |  |
A | /a/, /e/ | |||||
 |
I | /ɯ/, /i/, /j/ | ||||||
 |
O | /u/, /o/, /w/ | ||||||
 |
U | /ø/, /y/, /w/ | ||||||
| mássalhangzók | harmonizált | csak (¹) — hátsó, (²) — elülső nyelvállású magánhangzókkal |
 |
 |
B¹ | /b/ | B² | /b/ |
 |
 |
D¹ | /d/ | D² | /d/ | |||
 |
 |
G¹ | /g/ | G² | /g/ | |||
 |
 |
L¹ | /l/ | L² | /l/ | |||
 |
 |
N¹ | /n/ | N² | /n/ | |||
 |
 |
R¹ | /r/ | R² | /r/ | |||
 |
 |
S¹ | /s/ | S² | /s/ | |||
 |
 |
T¹ | /t/ | T² | /t/ | |||
 |
 |
Y¹ | /d͡ʒ/ | Y² | /d͡ʒ/ | |||
| csak (¹) — Q csak (²) — K |
 |
 |
Q | /q/ | K | /k/ | ||
| bármely magánhangzóval |
 |
-Ç | /t͡ʃ/ | |||||
 |
-M | /m/ | ||||||
 |
-P | /p/ | ||||||
 |
-Ş | /ʃ/ | ||||||
 |
-Z | /z/ | ||||||
 |
-NG | /ŋ/ | ||||||
| nem harmonizált | + magánhangzó |  |
IÇ, ÇI, Ç | /it͡ʃ/, /t͡ʃi/, /t͡ʃ/ | ||||
 |
IQ, QI, Q | /ɯq/, /qɯ/, /q/ | ||||||
 |
 |
OQ, UQ, QO, QU, Q |
/oq/, /uq/, /qo/, /qu/, /q/ |
ÖK, ÜK, KÖ, KÜ, K |
/øk/, /yk/, /kø/, /ky/, /k/ | |||
| + mássalhangzó |  |
-NÇ | /nt͡ʃ/ | |||||
 |
-NY | /nd͡ʒ/ | ||||||
 |
-LT | /lt/, /ld/ | ||||||
 |
-NT | /nt/, /nd/ | ||||||
| szóelválasztó jel |  |
(nincs) | ||||||
| (-) – csak szóvégeken | ||||||||
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Orkhon Inscriptions complete text Archiválva 2012. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Omniglot.com (angol)
- Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, fully available from Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA1
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First Edition. Budapest: Rovas Foundation, https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA22; p. 22
