Orhei
| Várhely, Őrhely (Orhei, Oрхей, Oргеев, Uriv) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Moldova | ||
| Tartomány | Orhei | ||
| Alapítás éve | 1554 | ||
| Polgármester | Vitalie Colun | ||
| Irányítószám | MD-3500 | ||
| Körzethívószám | 235 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 21 065 fő (2014)[1] | ||
| Népsűrűség | 33500 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 68 m | ||
| Terület | 14,02 km² | ||
| Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 22′ 59″, k. h. 28° 49′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 59″, k. h. 28° 49′ 23″ | |||
| Várhely, Őrhely weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várhely, Őrhely témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Orhei (vagy magyarosan: Várhely, esetleg Őrhely, ukránul és oroszul: Oргеев, Moldáv nyelven: Oрхей, jiddisül: Uriv, אוריװ) város Moldovában.
Fekvése[szerkesztés]
A Dnyeszterbe ömlő Reut folyó bal partján, Moldova fővárosától Kisinyovtól 46 km-re fekvő város.
Története[szerkesztés]
A moldvai keleti végvárakban Dnyeszterfehérvár, Várhely, Csöbörcsök és más moldvai várakban, véghelyeken a moldvai vajdák környezetében a különböző történelmi korszakokban jelentős magyar katonai népesség élt.[2] Várhely a Hunyadi János által kiépített végvárrendszer része volt.[3] Régi magyar neve Őrhely vagy Várhely.
| „ | Az akadémiai történetírásunk szerint a moldvai magyarok első csoportjai többségükben Erdély északi részéről az Árpád-korban vándoroltak ki, és számuk a XIII. századtól, amikor a Moldvai Fejedelemség a Magyar Királyság hűbérese volt, gyarapodott. E vélemény szerint azért nevezik a keleti magyarságot csángónak, mert »elcsángáltak«, vagyis kirajzottak a Kárpátokon belülről, s ezzel folyamatosan, a XVIII. századig sokasították Moldva magyar népességét. E véleménnyel szemben más történetírók, a moldvai magyarság középkorban folyamatos magas számának ismeretében és a magyar eredetű földrajzi nevek alapján állítják, hogy jóval Árpád népének hazaköltözése előtt jelentős magyar lakossága volt a keleti területeknek. Sok magyar történész egybehangzó véleménye, hogy a Prut és a Szeret folyók között fekvő egykori Kumánia, a későbbi Moldva, javarészt magyar lakosságú volt. E szerint a csángók sem „elcsángáltak”, hanem eredetileg is itt éltek, magyarul beszéltek és a későbbi, Kárpátokon belülről jövő, székely kiáramlással erősödtek. A kettős honfoglalás elmélete szerint a VI. században már biztosan éltek itt magyarok. Később, az Árpád-korban, a magyar közösségeket erősítette az ide telepített magyar gyepűőrök serege, ők újabb önálló településeket hoztak létre. Ez az egyik magyarázata a »csángó« őr, és a »csángál« őrjárat szavak jelentésének. | ” |
| – Faragó Imre – Sokrétű térképészet II. könyv: Domborzat- és tájábrázolás – 9. A történeti-földrajzi és néprajzi tájrendszer[4]
| ||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2014 Moldovan census, 2017
- ↑ A moldvai csángók − Eredet, történelem, belső tagolódás, nyelv, identitás -, tanczosvilmos.files.wordpress.com ]
- ↑ Őrhely, Várhely (Orhei), lexikon.katolikus.hu
- ↑ Faragó Imre – Sokrétű térképészet II. könyv: Domborzat- és tájábrázolás – 9. A történeti-földrajzi és néprajzi tájrendszer, mercator.elte.hu
Források[szerkesztés]
- ↑ Domokos 1931: Domokos, Pál Péter. A moldvai magyarság (PDF), 6. kibővített kiadás, Budapest: Fekete Sas, 600. o. [1931] (2001). ISBN 9639352098. Hozzáférés ideje: 2015. április 12.
- ↑ Dumea 2003: Dumea, Emil. Catolicismul în Moldova în secolul al XVIII-lea (PDF) (román nyelven), Iași: Sapientia, 290. o. (2001). ISBN 973-8474-25-6. Hozzáférés ideje: 2015. április 12.
További információk[szerkesztés]
- Orhei live, orhei-md.info
- Sántha Attila: Három magyar eredetű besszarábiaia helynév: Orhei[halott link], hargitakiado.ro
- Lengyel László: Sziklakolostorok a Dnyeszter mentén, belvedere-meridionale.hu
