Orahova (Kotor-Varoš)
| Orahova | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kotor-Varoš |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 186 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 9,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 19,12 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 33′ 01″, k. h. 17° 26′ 57″44.550300°N 17.449200°EKoordináták: é. sz. 44° 33′ 01″, k. h. 17° 26′ 57″44.550300°N 17.449200°E | |
 | |
Orahova (szerbül: Орахова), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 32, közúton 45 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délkeletre fekszik, település központi része a Vrbanja-folyó és annak mellékfolyója, Vigošća mentén található, területe 340-820 méteres magasságban fekszik. Főbb településrészei: Donja és Gornja Orahova.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 206 | 92 |
| Bosnyák | 294 | 87 |
| Horvát | 1107 | 7 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 5 | 0 |
| Összesen | 1612 | 186 |
Története
[szerkesztés]A horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 38 háztartása, 378 római katolikus és 19 muszlim lakosa volt.[4] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 66 háztartást, 402 római katolikus és 54 muszlim lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 473 lakosa volt, melyből 323 római katolikus, 89 ortodox és 61 muszlim volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A bosznii háború során a környéken az összes horvát és bosnyák falut elpusztították, a lakosságot megölték és kiűzték. Ezeken a területeken ma már szinte nincs is horvát lakosság. A Vigosca folyó menti, valamint a Vrbanja-völgy összes horvát és bosnyák települése, Kruševo Brdótól Banja Lukáig elpusztult. Ez történt Orahovával is. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Antalnak szentelt temetőkápolnáját 1992-ben felégették. 2005-ben az épület új tetőt kapott.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o.
- ↑ Župa Vrbanjci. biskupija-banjaluka.org . (Hozzáférés: 2025. május 12.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Orahova (Kotor-Varoš) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
