Opsječko
| Opsječko | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Čelinac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1209 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 66,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 18,28 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 42′ 28″, k. h. 17° 22′ 33″44.707800°N 17.375800°EKoordináták: é. sz. 44° 42′ 28″, k. h. 17° 22′ 33″44.707800°N 17.375800°E | |
 | |
Opsječko (szerbül: Опсјечко), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Čelinac községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 14, közúton 19 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re délkeletre, a Vrbanja-folyó jobb partján, 250-430 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]A település népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 923 | 1195 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 3 | 8 |
| Jugoszláv | 12 | 0 |
| Egyéb | 12 | 6 |
| Összesen | 950 | 1209 |
Története
[szerkesztés]A töröknek, annak ellenére, hogy Bosznia legnagyobb része már 1463-ban török kézre került, csak 1519, a Vrbanja völgyén való áttörés és a kotori erőd eleste után sikerült meghódítania ezt a vidéket. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 29 háztartása és 221 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 55 háztartást, 357 ortodox, 6 római katolikus és 1 muszlim lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a településnek 383 ortodox és 10 római katolikus lakosa volt.[6] 1921-ben a nagy árvíz elpusztította a Vrbanja folyón átívelő fahidat, amely fontos volt a régió gazdasága és a diákok iskolába jutása szempontjából.[7] A hidat „Diákhídnak” is nevezték.[7] Az új fahíd 1925-1926 között épült, építése 117 782 dinárba került.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Čelinac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Pantaleon tiszteletére szentelt ortodox temploma a temetőben áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20648
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20648
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 154. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 132. o.
- ↑ a b c Изградња дрвеног моста преко Врбање у селу Опсјечком 1925/1926. године, Жељко Савановић, Филозофск и факултет, Бања Лука; Гласник Удружења архивских радника Републике Српске, год. III, број 3, 2011.
További információk
[szerkesztés]
