Apátka
| Apátka (Opátka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Polgármester | Ján Popier |
| Irányítószám | 044 65 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 103 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 7 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 462 m |
| Terület | 13,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 46′ 60″, k. h. 21° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 60″, k. h. 21° 04′ 00″ | |
| Apátka weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Apátka (szlovákul: Opátka, korábban Opátské) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában. Szepesapátka tartozik hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Kassától 25 km-re északnyugatra, a Rumanová-patak völgyében fekszik.
Története[szerkesztés]
Apátka az egykori Kassahámor faluval együtt a kincstár birtokán keletkezett a 18. században. A Rumanová-patak határt képzett az egykori Abaúj-Torna és Szepes vármegyék között. Apátka a patak abaúj-tornai oldalán, míg Szepesapátka a patak szepesi oldalán feküdt, ezért a két településrész egykor két vármegyéhez tartozott.
A 18. század elejétől a faluban rézolvasztó huta üzemelt és 1767-ig a bányászati hivatal székhelye is volt. 1828-ban 52 házában 403 lakos élt. Lakói főként bányászok, erdei munkások, szénégetők voltak, akik később részben elvándoroltak, mivel a rézérc termelése és feldolgozása a 19. század végére visszaesett.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Opáka, tót-német falu, Abauj vmegyében, Szepes vmegye szélén: 466 kath. lak. Kath. paroch. templom. Több bányászati épületek, s nevezetes bányászat. Rézolvasztó hámor. Nagy fenyves erdő. F. u. a kamara. Ut. p. Jászó-Ujfalu.”[2]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Aranyidka fölött Szepes vármegye határán fekszik Opáka község, 40 házzal és 212 tót ajku lakossal. Postája Kassa-Hámor. A község lakosai bányászok. Kocsin csak Hámoron át, Szepesmegyén keresztül közelithető meg.”[3]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
A mai község 1945-ben Apátka (Moldavská Opátka) és Szepesapátka (Spišská Opátka) egyesítésével keletkezett.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 117, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 82 szlovák lakosa volt.
2011-ben 94 lakosából 90 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1784-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Kassabéla filiája.
- Az egykori rézolvasztó hámor 1770 körül épült, késő barokk stílusban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. május 11.)
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2021. május 11.)
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
A Kassa-környéki járás települései | ||
|---|---|---|
Abaújharaszti (Chrastné) · Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) · Abaújrákos (Rákoš) · Abaújszakaly (Sokoľany) · Abaújszina (Seňa) · Abos (Obišovce) · Áj (Háj) · Ájfalucska (Hačava) · Alsócsáj (Nižný Čaj) · Alsóhutka (Nižná Hutka) · Alsókemence (Nižná Kamenica) · Alsólánc (Nižný Lánec) · Alsómislye (Nižná Myšľa) · Alsótőkés (Nižný Klátov) · Apátka (Opátka) · Aranyida (Zlatá Idka) · Balogd (Blažice) · Baska (Baška) · Bátyok (Bačkovík) · Benyék (Beniakovce) · Bocsárd (Bočiar) · Bódvavendégi (Hosťovce) · Bolyár (Boliarov) · Bölzse (Belža) · Budamér (Budimír) · Bunyita (Bunetice) · Buzita (Buzica) · Csécs (Čečejovce) · Debrőd (Debraď) · Družstevná pri Hornáde · Enyicke (Haniska) · Eszkáros (Skároš) · Felsőcsáj (Vyšný Čaj) · Felsőhutka (Vyšná Hutka) · Felsőkemence (Vyšná Kamenica) · Felsőmecenzéf (Vyšný Medzev) · Felsőmislye (Vyšná Myšľa) · Felsőtőkés (Vyšný Klátov) · Füzérnádaska (Trsťany) · Garbócbogdány (Bohdanovce) · Györgyi (Ďurďošík) · Györke (Ďurkov) · Hatkóc (Hodkovce) · Hernádcsány (Čaňa) · Hernádgecse (Geča) · Hernádgönyű (Gyňov) · Hernádszentistván (Kostoľany nad Hornádom) · Hernádszokoly (Sokoľ) · Hernádzsadány (Ždaňa) · Hilyó (Hýľov) · Idabukóc (Bukovec) · Izdobabeszter (Sady nad Torysou) · Jánok (Janík) · Jászó (Jasov) · Jászómindszent (Poproč) · Jászóújfalu (Nováčany) · Kalsa (Kalša) · Kassabéla (Košická Belá) · Kassamindszent (Valaliky) · Kassaolcsvár (Košické Oľšany) · Kecer (Kecerovce) · Kecerlipóc (Kecerovský Lipovec) · Kelecsenyborda (Košický Klečenov) · Kenyhec (Kechnec) · Királynépe (Kráľovce) · Kisida (Malá Ida) · Kisladna (Malá Lodina) · Kisszalánc (Slančík) · Koksóbaksa (Kokšov-Bakša) · Komaróc (Komárovce) · Lapispatak (Ploské) · Lapispatakújtelep (Nová Polhora) · Lengyelfalva (Košická Polianka) · Magyarbőd (Bidovce) · Makranc (Mokrance) · Mecenzéf (Medzev) · Méhészudvarnok (Dvorníky-Včeláre) · Miglécnémeti (Milhosť) · Modrafalva (Mudrovce) · Nagyida (Veľká Ida) ·
Nagyladna (Veľká Lodina) · Nagyszalánc (Slanec) · Ósva (Olšovany) · Ósvacsákány (Čakanovce) · Pány (Paňovce) · Patacskő (Vtáčkovce) · Péder (Peder) · Perény-Hím (Perín-Chym) · Petőszinye (Svinica) · Ránk (Rankovce) · Ránkfüred (Herľany) · Rás (Hrašovík) · Regeteruszka (Ruskov) · Reste (Rešica) · Rozgony (Rozhanovce) · Rudnok (Rudník) · Sároskőszeg (Kysak) · Sárosófalu (Opiná) · Semse (Šemša) · Somodi (Drienovec) · Stósz (Štós) · Szádelő (Zádiel) · Szalánchuta (Slanská Huta) · Szaláncújváros (Slanské Nové Mesto) · Szepsi (Moldava nad Bodvou) · Szeszta (Cestice) · Tarcavajkóc (Vajkovce) · Terebő (Trebejov) · Tizsite (Čižatice) · Torna (Turňa nad Bodvou) · Tornahorváti (Chorváty) · Tornaújfalu (Turnianska Nová Ves) · Újszállás (Nový Salaš) · Zsarnó (Žarnov) |  | |
