Oláh Gusztáv (rendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Oláh Gusztáv (egyértelműsítő lap).
Oláh Gusztáv
(lanzséri és talmácsi Oláh Gusztáv)
Oláh Gusztáv 1926 körül (Vajda M. Pál felvétele)
Oláh Gusztáv 1926 körül
(Vajda M. Pál felvétele)
SzületettOláh Gusztáv István László
1901. augusztus 20.[1][2][3]
Budapest[4]
Elhunyt1956. december 19. (55 évesen)[1]
München
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiOláh Gusztáv
Fodor Róza
Foglalkozása
Tisztségevezérigazgató (1936–1956, Magyar Állami Operaház)
Iskolái
KitüntetéseiKiváló művész (1952)
Kossuth-díj (1951, 1954)
SírhelyeFarkasréti temető (28-1-163/164)
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláh Gusztáv témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lanzséri és talmácsi Oláh Gusztáv István László (Budapest, 1901. augusztus 20. – München, 1956. december 19.) kétszeres Kossuth-díjas magyar operarendező, jelmez- és díszlettervező, kiváló művész. Oláh Gusztáv orvos fia.

Élete[szerkesztés]

Festőművész édesanyja, Fodor Róza (1868–1961) ismertette meg a képzőművészet elméletével és gyakorlatával. Térszerkezeti tanulmányokat folytatott a Műegyetemen. Építész akart lenni, de nemsokára a zene iránt kezdett érdeklődni. Jelentkezett a Zeneakadámiára, ahol zongora tanszakon végzett. 1921-től a Magyar Állami Operaházban dolgozott, ahol Kéméndy Jenő asszisztense lett. 1936-tól főrendező, később vezető főrendező volt. Az operai előadásokat modern színpadtechnikai és szcenikai megoldások egész sorával fejlesztette. Külföldön is jelentős sikereket ért el (Svédország, Oroszország, Németország).

Oláh Gusztáv sírja

Festő, muzsikus, tudós, esztéta és technikustehetség, az Iparművészeti Főiskola tanára, a Nemzeti Színház rendezője is volt operai működésével párhuzamosan. 1943-ban Zilahy Lajos regényéből filmet rendezett Valamit visz a víz címen. Részt vett az első Szegedi Szabadtéri Játékok rendezésében. Münchenben a Hovanscsina előadásának rendezése közben érte váratlanul a halál 1956. december 19-én.

„Oláh Gusztáv közel négy évtizedig volt az Operaház lelke: tervező, vezető főrendező, szcenikai főnök, balettigazgató. Munkáját mindvégig a megalkuvás nélküli igényesség jellemezte; a horizontok tágítása; az a cél, hogy lépést tartsunk, sőt élgárdájába kerüljünk a nemzetközi zenei életnek. Ezt elsősorban a műsorpolitikával, vagyis a repertoár helyes irányú bővítésével, és a művészegyüttes szakmai színvonalának emelésével kívánta elérni.
Nem rendezőzseni volt elsősorban, még csak nem is tervező-szcenikus fenomén: egyszeri és rendkívüli operaszínházi zseni. Az egész zeneszínház volt a sejtjeiben. Ha átnézett egy zongorakivonatot, vagy partitúrát, néhány rövid óra alatt mindent tudott a darabról. A stiláris és technikai megoldásokon kívül még a költségvetést is meg tudta mondani, s hogy a műhelyek hány munkaóra alatt készíthetik el az előadáshoz szükséges munkálatokat.”

– Huszár Klára[5]

Színházi rendezései[szerkesztés]

Díszlettervezőként[szerkesztés]

Tanulmányai[szerkesztés]

  • Az operaelőadások realizmusáért
  • Az operaénekesek mozgáskultúrájáról
  • Az opera rendezési és játékproblémájáról (Színház- és Filmművészet, 1952, 1955).

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  3. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  4. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  5. ↑ Huszár Klára: Operarendezés. Budapest, 1970. Zeneműkiadó. 169–170. l.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oláh_Gusztáv_(rendező)&oldid=25492849”