Olvadékvíz-síkság

Az olvadékvíz-síkságok a belföldi jég előterében kialakuló, olvadékvizek által létrehozott képződmények. A nemzetközi tudományos életben az izlandi sandur szóból keletkezett sander kifejezést használják, a magyar nyelvben azonban az olvadékvíz-síkság kifejezés terjedt el.^[1] Az olvadékvíz-síkságok javarészt a kainozoikumi eljegesedés idején jöttek létre, napjainkban csak Izlandon ismernek ilyen területeket. Ezen területek fejlődését nagyban befolyásolja az izlandi vulkánok működése, amelyek a jégmezőt megolvasztván hatalmas áradásokat okoznak.^[2]

Kialakulása

A belföldi jég alól érkező olvadékvizek a gleccserkapun keresztül jutottak ki a jégmező alól. A sok osztályozatlan hordalékot szállító vízfolyások a gleccser előterébe érvén hordalékukat lerakták, létrehozván ezzel egy a gleccsertől távolodóan lejtő, legyezőszerűen szétterülő hordalékkúpot. A hordalékkúp anyaga a gleccserkapu környezetében durva, attól távolodva finomodik. A síksági területeken elvégződő jégárak olvadékvíz-síkságai egybefonódnak, egymásra épülnek. A homokos-kavicsos talaj nagyon gyenge termőképességű, ezért a nagy olvadékvíz-síkságokkal rendelkező Lengyelországban és Németországban az igénytelen erdeifenyővel ültetik be.

A nyári olvadási időszakokban megnövekvő vízhozamú folyók bevágódnak a sanderek felszínébe.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sandur című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sander című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Borsy Zoltán (1998). Általános Természetföldajz (4. kiadás ed.). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN 963-18-8928-9.

Jegyzetek

↑ Bognár Árpád Giczi Zoltán Török András (2005). "Sarkvidék" (PDF) (magyar nyelven). Széchenyi István Egyetem Műszaki tudományi kar. 3. o. Hozzáférés: 2008. szeptember 7. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameters: |accessyear=, |month=, |accessmonthday= és |coauthors= (súgó)
↑ Tóth Zsolt Marcell és Fiar Sándor (2002. február 5.). "Fortyogó föld - Kövér gázzal gejzíreken át - Tóth Zsolt Marcell rendező mesél" (magyar nyelven). Hozzáférés: 2008. szeptember 7. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameters: |accessyear=, |month=, |accessmonthday= és |coauthors= (súgó)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Bognár Árpád Giczi Zoltán Török András (2005). "Sarkvidék" (PDF) (magyar nyelven). Széchenyi István Egyetem Műszaki tudományi kar. 3. o. Hozzáférés: 2008. szeptember 7. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameters: |accessyear=, |month=, |accessmonthday= és |coauthors= (súgó)

[2] Tóth Zsolt Marcell és Fiar Sándor (2002. február 5.). "Fortyogó föld - Kövér gázzal gejzíreken át - Tóth Zsolt Marcell rendező mesél" (magyar nyelven). Hozzáférés: 2008. szeptember 7. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameters: |accessyear=, |month=, |accessmonthday= és |coauthors= (súgó)

[1]

[2]