Velikeolaszi
| Velikeolaszi (Oljasi) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Velike |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 47 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 263 m |
| Terület | 21,81 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′ 36″, k. h. 17° 34′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 36″, k. h. 17° 34′ 44″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Velikeolaszi (horvátul: Oljasi) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 11, közúton 13 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 12 km-re délnyugatra, a Papuk-hegység déli lejtői alatt, a Pozsegai-medencében, Lučinci és Toranj között fekszik.
Története[szerkesztés]
A középkorban a velikei várhoz tartozó uradalomhoz kapcsolódott.[forrás?] Nevét magyar névadással valószínűleg azokról az olasz hospes telepesekről kapta, akik a vár vonzásában kerültek ide.[forrás?] Horvát neve a magyarból való.
A térséget 1532-ben szállta meg a török. A török uralom idején Boszniából érkezett pravoszláv szerbek települtek ide. 1698-ban „Olyazi” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Oljajscze” néven látható.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Olyaszy” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Olaszi” néven 19 házzal és 149 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] 1857-ben 135, 1910-ben 240 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai lakosságának 89%-a szerb, 9%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a szerb, 3%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben 63 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 135 | 131 | 144 | 178 | 210 | 240 | 246 | 246 | 189 | 191 | 195 | 150 | 132 | 104 | 59 | 63 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 477. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Velike község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2020. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
