Olajpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Olejníkov szócikkből átirányítva)
Olajpatak (Olejníkov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1322
PolgármesterImrich Drutarovský
Irányítószám082 57
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség569 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság683 m
Terület45,0 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 60″, k. h. 21° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 60″, k. h. 21° 04′ 00″
Olajpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Olajpatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Olajpatak (1899-ig Olejnok, szlovákul: Olejníkov, németül: Holenitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kisszebentől 12 km-re északra, a Tarca felső folyása és a Tapoly forrásvidéke között fekszik.

Története[szerkesztés]

1322-ben említik először. 1454-ben „Olaypathak” a neve. Későbbi története során „Olejnik”, „Olisznok”, „Olejnok” néven szerepel az írott forrásokban. Első lakói favágók, napszámosok voltak. A Perényi, majd a 16. századtól a Péchy és Tarczay család birtokában állt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OLEGNOK. vagy Olejnok. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, fekszik Pécsújfaluhoz közel, mellynek filiája, réttye erdők között vagyon, legelője elég, de földgye soványas.[2]

1828-ban 46 házában 359 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szénégetéssel, háziiparral, fazsindely, faeszközkészítéssel, teknővájással foglalkoztak. A 19. század elején papír- és fűrészmalmok működtek a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Olejnik, (Majdan), tót falu, Sáros vgyében, Pécs-Ujfaluhoz északra 1 mfd., 130 romai, 225 gör. kath., 70 zsidó lak. Roppant erdő. Papiros- és fürészmalmok. F. u. a Péchy nemzt. Ut. p. Eperjes.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 431, többségben szlovák lakosa volt, jelentős ruszin kisebbséggel.

2001-ben 368 lakosából 210 szlovák és 139 cigány volt.

2011-ben 414 lakosából 221 szlovák és 172 cigány.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]