Olajfinomító
Az olajfinomító olyan ipari feldolgozóüzem, ahol a kőolajat feldolgozzák és finomítják olyan termékekké, mint a benzin, a dízelüzemanyag, az aszfaltalapanyag, a fűtőolajok, a kerozin, a cseppfolyósított kőolajgáz és a kőolaj-nafta.[1][2][3] Az etilénhez és a propilénhez hasonló petrolkémiai alapanyagok is előállíthatók közvetlenül a nyersolaj krakkolásával, anélkül, hogy a nyersolaj finomított termékeit, például a naftát, fel kellene használni.[4][5] A nyersolaj alapanyagot általában egy olajtermelő üzem dolgozza fel. Az olajfinomítóban vagy annak közelében általában található egy olajraktár a beérkező nyersolaj-alapanyag, valamint az ömlesztett folyékony termékek tárolására. 2020-ban a világ kőolajfinomítóinak összkapacitása napi körülbelül 101,2 millió hordó volt.[6]
Az olajfinomítók jellemzően nagy, kiterjedt ipari komplexumok, amelyeken át kiterjedt csőhálózat húzódik, és amelyeken keresztül a folyadékáramok a nagy vegyipari feldolgozó egységek, például a desztillációs oszlopok között áramlanak. Sok szempontból az olajfinomítók számos különböző technológiát alkalmaznak, és vegyipari üzemek egyik típusának tekinthetők. 2008 decembere óta a világ legnagyobb olajfinomítója a Reliance Industries tulajdonában lévő, az indiai Gudzsarát államban található Jamnagar-i finomító, amelynek feldolgozási kapacitása napi 1,24 millió hordó (197 000 m³).
Az olajfinomítók a kőolajipar downstream szektorának elengedhetetlen részét képezik..[7]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Gary, James H & Handwerk, Glenn E (1984). Petroleum Refining Technology and Economics (2nd ed.). Marcel Dekker. ISBN 978-0-8247-7150-8.
- ↑ Leffler, William L (1985). Petroleum refining for the nontechnical person (2nd ed.). PennWell. ISBN 978-0-87814-280-4.
- ↑ Speight, James G (2006). The Chemistry and Technology of Petroleum (4th ed.). CRC Press. ISBN 0-8493-9067-2.
- ↑ "Exxon starts world's 1st crude-cracking petrochemical unit". Reuters. 2014. január 8. 2018. június 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. április 13.
- ↑ "Converting Crude to Ethylene Technology Breakthrough". 2016. augusztus 2. 2018. január 12. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2018. április 13.
- ↑ "Global oil refinery capacity by country 2020". Statista (angol nyelven). 2021. december 27. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2021. december 27.
- ↑ Cheary, Michael (2015. március 19.). "Oil & Gas: What is the downstream process?". Reed. Hozzáférés: 2022. augusztus 22.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Deng, Yinke; Wang, Pinxing (2011). Ancient Chinese Inventions. Cambridge University Press. ISBN 978-0-521-18692-6. OCLC 671710733.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Interactive map of UK refineries
- Searchable United States Refinery Map Archiválva 2009. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- Complete, detailed refinery description
- Ecomuseum Bergslagen – history of Oljeön, Sweden
- Fueling Profits: Report on Industry Consolidation (publication of the Consumer Federation of America)
- Price Spikes, Excess Profits and Excuses (publication of the Consumer Federation of America)
- 2022 AFPM Refinery Listing (free) with Detailed Unit Information (note the data is collected annually by the US Dept. of Energy)
- National Occupational Research Agenda Oil and gas Extraction Council