Ohře
| Ohře | |
| Eger | |
 | |
 | |
| A forrás | |
| Közigazgatás | |
| Országok | |
| Német járás | Wunsiedel im Fichtelgebirge járás |
| Cseh kerületek | Karlovy Vary-i kerület, Ústí nad Labem-i kerület |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 246,57376768154[1] km |
| Forrásszint | 752 m |
| Vízhozam | 38 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 5614 km² |
| Forrás |
|
 é. sz. 50° 05′ 39″, k. h. 12° 14′ 01″50.094198°N 12.233529°E | |
| Torkolat | Elba[1] |
| é. sz. 50° 31′ 46″, k. h. 14° 08′ 03″50.529384°N 14.134078°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ohře témájú médiaállományokat. | |
Az Ohře, német nevén Eger az Elba bal oldali mellékfolyója Németországban és Csehországban. Weißenstadt közelében ered a Fichtel-hegységben, és Litoměřicénél torkollik az Elbába. A folyó a névadója a történelmi Egerland (Chebsko) régiónak. A németországi Felső-Frankföld bajor kormányzati kerületén ered, majd Csehországban a Karlovy Vary-i és az Ústí nad Labem-i kerületeken folyik keresztül.[2] Teljes hossza 304,6 km, ebből 256 km Csehország területén található, ezzel az ország negyedik leghosszabb folyója.[3]
Földrajza
[szerkesztés]Forrása
[szerkesztés]Az Egerquelle (nem tévesztendő össze a baden-württembergi Egerursprunggal) a Schneeberg északnyugati lejtőjén, a WUN 1 Weißenstadt-Bischofsgrün országúttól 150 méterre nyugatra található, és egy külön parkolót is kialakítottak a látogatók számára. A forrás az FGV Quellenweg fő túraútvonalán keresztül is megközelíthető. Sokáig csak egy egyszerű kő az „Egerquelle 1850” felirattal jelezte a tényleges forrást. A mai, 1923-ból származó (1924-ben felavatott) forrásvízgyűjtő a csehországi Cheb (német nevén Eger) város kezdeményezésére jött létre. Közvetlenül a forrástól délre egy téglalap alakú gránittömb nyugszik két kőkockán a felirattal:
Als der Knabe kam zur Eger:
„Eger, sprich, wo eilst du hin?“
„Zu der Elbe“, rauscht es reger,
„Zu der Elbe muß ich zieh’n!“
Als der Knabe kam zur Elbe,
war die Antwort inhaltsschwer;
Donnernd braust zurück dieselbe:
„Und ich muß ins németüle Meer!“
(A vers hozzávetőleges fordítása:
Amikor a fiú az Egerhez érkezett:
„Eger, beszélj, hová sietsz?”
„Az Elba felé” - zúgta élénken,
„Az Elbához kell mennem!”
Amikor a fiú az Elbához ért,
a válasz nehéz volt a tartalomtól;
Mennydörögve üvöltötte vissza:
„És nekem a német tengerhez kell mennem!” )
A kissé módosított szöveg a Podersamer Heimatklänge című dalból származik.[4] A forrás mellett néhány méterre áll a kitelepített szudétanémetek 1955-ös emlékköve. A forrás területe a lombhullató erdőkkel körülvett területen védett természeti emlék. A Weißenhaider Mühle malomtól délre, a Schneeberg északi lejtőjén fekszik az Alte Eger forrásvidéke. Állítólag itt eredt az Eger jelenlegi folyása, a mai Zinnbach, viszont kényelmi okokból a jelenlegi, könnyebben megközelíthető forrást csapolták meg és alakították ki forrásnak.
Útvonala
[szerkesztés]Az Ohře Weißenstadt területén, a Fichtel-hegységben, 752 méteres magasságban, a Schneeberg hegy alatt ered. Litoměřice felé folyik, ahol 143 méteres magasságban az Elba folyóba torkollik.
Az Ohře a Fichtel-hegységen keresztül kelet felé folyik, a Weißenstadti-tó (Weißenstädter See), valamint Röslau és Marktleuthen városokon keresztül, majd közel 50 km után eléri a cseh-német határt Hohenberg an der Eger közelében. Ezután Csehország azon történelmi régióján folyik keresztül, amelyet 1945-ig Egerland néven ismertek. A folyó elhalad Cheb, (németül: Eger, mint a folyó), Loket, Sokolov, Karlovy Vary, Klášterec nad Ohří, Kadaň, Žatec, Louny, Libochovice, Budyně nad Ohří és Terezín városok mellett, mielőtt Litoměřicénél az Elbába ömlik.[5]
A folyó 304,6 km hosszú, ebből 256 km Csehországban található, ezzel a negyedik leghosszabb folyó Csehországban. A folyó németországi szakasza (a közös határszakaszt is beleértve) 49,8 km hosszú.
A legnagyobb vízhozam tavasszal fordul elő. A torkolatnál az átlagos vízhozam 37,94 m³/s. A folyó alsó szakasza Csehországban a legalacsonyabb átlagos csapadékmennyiségű (400-500 mm) területekein folyik keresztül.
Vízgyűjtő területe
[szerkesztés]Az Ohře 5614 km² terület vizét vezeti le, amely magában foglalja az északi Fichtel-hegység, a Naab-Wondreb völgy egy részét, az Egergrabent, az Érchegység szinte teljes déli oldalát, a Duppau-hegységet és a Kaiserwaldot. A vízgyűjtő terület 16,4 %-a Bajorországban található (az Eger felső folyása Röslauval és Wondrebbel), 1,1 %-a Szászországban (Zwota, a Svatava felső folyása), a többi (82,5 %) pedig Csehországban. Az Ohře vízgyűjtő területe az Elba teljes vízgyűjtő területének kb. 3,8 %-át teszi ki. Az Ohře vízgyűjtője csak délnyugaton határos olyan területekkel, amelyek nem részei az Elba folyórendszerének, ezek nevezetesen a Rajna (Fehér-Majna) és a Duna (Fichtelnaab, Tirschenreuther Waldnaab).
Mellékfolyói és a belé torkolló vízfolyások
[szerkesztés]- Krebsbach (jobb oldali)
- Zinnbach (jobb oldali)
- Hahnenbach (bal oldali)
- Alte Eger (jobb oldali)
- Hirtenbach (bal oldali)
- Birkenbach (jobb oldali)
- Birkenbächlein (jobb oldali)
- Dieserbach (jobb oldali)
- Höllbach (jobb oldali)
- Lehstenbach (bal oldali)
- Krebsbach (bal oldali)
- Moosbach (bal oldali)
- Bibersbach (jobb oldali)
- Hebanzer Bach (jobb oldali)
- Weiherslohbach (jobb oldali)
- Dangesbach (über den Mühlbach; jobb oldali)
- Steinselb (bal oldali)
- Selbbach (csehül.: Račí potok; bal oldali)
- Lausenbach (bal oldali)
- Lohwiesengraben (bal oldali)
- Silberbach (bal oldali)
- Luterbächlein (bal oldali)
- Steinbach (jobb oldali)
- Rödersbach (határfolyó Bajorország és Csehország között; bal oldali)
- Großbach (csehül.: Libský potok; bal oldali)
- Weißenbach (jobb oldali)
- Röslau (csehül.: Reslava; jobb oldali)
- Buchbach (csehül.: Výhledský potok; jobb oldali)
- Schladabach (csehül.: Slatinný potok ; bal oldali)
- Scheidebach/Soosbach (csehül.: Sázek; bal oldali)
- Fleißenbach (csehül.: Plesná; bal oldali)
- Wondreb (csehül.: Odrava; jobb oldali)
- Leibitschbach (csehül.: Libocký potok, a történelmi Egerlandkeleti határa; bal oldali)
- Zwota (csehül.: Svatava; bal oldali)
- Rolava (németül: Rohlau; bal oldali)
- Teplá (németül: Tepl; jobb oldali)
- Lomnice (németül Lomnitz; jobb oldali)
- Bystřice (németül: Wistritz; bal oldali)
- Prunéřovský potok (németül: Brunnersdorfer Bach; bal oldali)
- Liboc (németül: Aubach; jobb oldali)
- Hutná (németül: Saubach; bal oldali)
- Blšanka (németül: Goldbach; jobb oldali)
- Chomutovka (németül: Assigbach; bal oldali)
- Hrádecký potok (bal oldali)
- Rosovka (bal oldali)
- Hasina (jobb oldali)
- Smolnický potok (jobb oldali)
Galéria
[szerkesztés]-
Az Eger-forrás -
A cseh-német határnál Hohenberg an der Eger kalapácsmalmánál -
Klášterec nad Ohří névadó kolostora -
Karlovy Vary történelmi belvárosában -
A Szent János-szikla (Hans-Heiling-Felsen / Svatošské skály) -
Terezín erődvárosa mellett -
A folyó régi ága a theresienstadti koncentrációs tábor bejárati hídjánál -
Az Ohře és az Elba találkozása
.jpg)
.JPG)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b [139660000100.0 DIBAVOD] (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 3.)
- ↑ Ohře River | Bohemia, Germany, Czech Republic | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2025. április 11.)
- ↑ CzechTourism: Ohře River | VisitCzechia (amerikai angol nyelven). www.visitczechia.com, 2024. július 9. (Hozzáférés: 2025. április 11.)
- ↑ Heimatkreis Podersam-Jechnitz. heimatkreis-podersam-jechnitz.de. (Hozzáférés: 2025. április 12.)
- ↑ Balatka, Břetislav, Tereza (2019. december 20.). „Morphostratigraphy of river terraces in the Eger valley (Czechia) focused on the Smrčiny Mountains, the Chebská pánev Basin and the Sokolovská pánev Basin” (angol nyelven). AUC GEOGRAPHICA 54 (2), 240–259. o. DOI:10.14712/23361980.2019.21. ISSN 2336-1980. (Hozzáférés: 2025. április 11.)
Irodalom
[szerkesztés]- Johann Kaspar Bundschuh: Eger. In: Geographisches Statistisch-Topographisches Lexikon von Franken. Band 1: A–Ei. Verlag der Stettinischen Buchhandlung, Ulm 1799, 790364298 dokumentumai a Német Nemzeti Könyvtár (DNB) állományában, OCLC 833753073, 695–696. o. (Digitalisat).
- Dietmar Herrmann, Helmut Süssmann: Fichtelgebirge, Bayerisches Vogtland, Steinwald, Bayreuther Land. Ackermannverlag, Hof (Saale) 2000, ISBN 3-929364-18-2, Die Egerquelle.
- Jaroslav Michálek, Petr Uhlík: Die Eger – ein bemerkenswerter Fluss. Krajské Muzeum, Sokolov 2006, ISBN 80-86630-11-0.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Eger (Elbe) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
