Ogilvie Szent János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ogilvie Szent János S.J.
Ogilvie Szent János
Ogilvie Szent János
jezsuita szerzetes, vértanú
Születése
1579 körül
Drum-na-Keith,
SkóciaSkócia, a mai Egyesült KirályságEgyesült Királyság területén
Halála
1615. március 10.
Glasgow,
SkóciaSkócia, a mai Egyesült KirályságEgyesült Királyság területén
Tisztelete
Egyháza Római katolikus egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Boldoggá avatása 1929. december 22., Róma
Boldoggá avatta: XI. Piusz pápa
Szentté avatása 1976. október 17., Róma
Szentté avatta: VI. Pál pápa
Ünnepnapja március 10.
Jelképei reverenda és fekete köpeny
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ogilvie Szent János S.J. témájú médiaállományokat.

Ogilvie Szent János (angolul: John Ogilvie), (Drum-na-Keith, 1579 körül – Glasgow, 1615. március 10.) szentté avatott skót származású jezsuita szerzetes, vértanú.

Élete[szerkesztés]

John Ogilvie híres skót klán leszármazottjaként született a mai Keith területén található Drum-na-Keithben. VIII. Henrik angol király nevéhez köthető hitszakadás miatt rokonságában katolikusok, illetve protestánsok is voltak találhatóak. John protestánsként nőtt fel, s tizenhárom évesen apja Franciaországba küldte tanulni, ahol kétségei származtak a protestáns hit irányában, s 17 évesen katolizált.

Ezek után a regensburgi a skót bencéseknél tanult, majd az olmützi jezsuita kollégiumban folytatta tanulmányait. Húszévesen kérte felvételét a jezsuita rendbe, ahol felvétele után a brnói novíciátusba került. 1602-1606-ban Grazban tanult, és megismerhette Pázmány Pétert, aki tanára volt, majd később Olmützben és Bécsben folytatta tanulmányait. 1610-ben szentelték pappá Párizsban, ahol megismert két olyan szerzetest, akik éveket töltöttek a protestáns Anglia börtöneiben, mivel nem voltak hajlandóak áttérni a protestáns hitre.

Ekkor támadt benne az a vágy, hogy Skóciába menjen téríteni. Bár az elöljárói hosszas időn át ellenezték, hogy megvalósuljanak tervei, de két és fél év után John Watson álnéven visszatérhetett Skóciába. Az álnévre, illetve az inkognitóra (hol lókereskedőnek adta ki magát, hol pedig hazatért katonának) azért volt szükség, mert az Egyesült Királyságba beutazás papok számára szigorúan tilos.

Ogilvie Szent János kivégzése

Az első hónapokban alig ért el eredményt, mivel a katolikus hit, illetve a papok befogadása felségárulásnak számított. Végül Edinburghben fogadta be egy ügyvéd, akinek fia mellett tanítóskodott, valamint titokban egyházi szertartásokat végzett. Egy napon jelentkezett nála öt ember, és kijelentették, hogy katolikus hitre akarnak térni. Egyikük azonban áruló volt, s Johnt hamarosan letartóztatták. Hosszas kínzások után felségárulás miatt halálra ítélték. Ügyét úgy igyekeztek feltüntetni, mintha elítéltetése pusztán politikai, nem pedig vallási okok következménye lenne.

1615. március 10-én nyilvánosan Glasgowban felakasztották és kizsigerelték. Utolsó szavai az alábbiak voltak: "Ha vannak itt rejtve katolikusok, kérem imáikat, viszont az eretnekek imáit nem tűröm." A kivégzésen jelenlevő nép azonban megátkozta a hóhért, Johnt pedig vértanúnak nevezte. 1929. december 22-én XI. Piusz pápa boldoggá, 1976. október 17-én VI. Pál pápa szentté avatta. Ő az egyetlen olyan szent, akit a reformáció után élt Skóciában.

Források[szerkesztés]

  • Testvéreink a szentek. Válogatás Peter Manns: Retormer der Kirche c. gyűjteményéből. Szerk. Marosi László szerkesztésében: Eisenstadt, 1977.
  • Ijjas Antal: Szentek élete. 1--2. köt. Bp., 1968.
  • Balanyi György, Schütz Antal, Sebes Ferenc, Szamek József és Tomek Vince piarista atyák: Szentek élete az év minden napjára.1--4. kötet. Szerk. Schütz Antal. Bp., 1932.