Octavian C. Tăslăuanu

Octavian C. Tăslăuanu
Született	1876. február 1. Bélbor
Elhunyt	1942. október 22. (66 évesen) Bukarest
Állampolgársága	román
Nemzetisége	román
Foglalkozása	publicista, irodalomkritikus, emlékíró, politikus
Tisztsége	Románia szenátora romániai országgyűlési képviselő
Iskolái	Bukaresti Egyetem
Halál oka	légzési elégtelenség
Sírhelye	Bellu temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Octavian C. Tăslăuanu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Octavian C. Tăslăuanu (Bélbor, 1876. február 1. – Bukarest, 1942. október 22.) román publicista, irodalomkritikus, emlékíró, politikus.

Élete

Apja Bélbor falu görögkatolikus lelkésze volt. Iskoláit Gyergyószentmiklóson, Besztercén, Naszódon, Brassóban és Balázsfalván végezte. Egyéves önkéntesi szolgálatát Pólában töltötte. 1897–1898-ban egy évig Craiovában volt nevelő, majd 1898 és 1902 között a bukaresti egyetemre járt. 1902-től a budapesti román konzulátuson titkárként dolgozott, később Nagyszebenben telepedett le. 1906 és 1919 között a Luceafărul főszerkesztője, 1906 és 1914 között az ASTRA adminisztratív titkára volt. 1918-ban küldöttként vett részt a gyulafehérvári nemzetgyűlésen. 1919-ben a Román Írószövetség alelnökévé választotta. A román parlamentben Gyergyótölgyest, majd Maros-Torda vármegyét képviselte. 1920-ban ipar- és közmunkaügyi miniszter volt. 1926-ban elsőként szólalt föl támogatólag a román parlamentben a páneurópai gondolatról.

Munkássága

Nagy hatású, a Luceafărul 1908-as évfolyamában megjelent Două culturi ('Két kultúra') című cikkében a sămănătorizmus szellemében fejtette ki nézeteit az erdélyi és magyarországi román értelmiségről. Szerinte a művelt románok rétege – bár a romániai közvélemény szemében ők tűntek a "nemzetibb"-eknek (național) – szellemében asszimilálódott az idegen (magyar és német) kultúrához és már maga is idegen elemként áll szemben a valódi, a paraszti műveltség hordozta román nemzeti kultúrával.

Spovedanii ('Vallomások') című, posztumusz megjelent önéletírása információgazdag kordokumentum a századvég és a századelő Erdélyéről.

Művei

• Informațiuni culturale și literare. Sibiiu, 1910
• Trei luni pe cîmpul de război. București, 1915
• Hora obuzelor: Scene și icoane din război. București, 1916
• Producția – un program economic. Cluj, 1924
• Statele Unite Orientului. Propuneri pentru Mica Antantă. Târgu Mureș, 1924
• Politica economică a României. I–III. București, 1930
• Valuri politice. București, 1933
• Sub flamurile naționale. Sighișoara, 1935
• Amintiri de la „Luceafărul”. București, 1936
• Octavian Goga. Amintiri și contribuții la istoricul revistei „Luceafărul”. București, 1939
• Spovedanii. București, 1976

Források

• Dicţionarul scriitorilor români, Mircea Zaciu, Marian Papahagi, Aurel Sasu irányításával, 4 kötet, Editura Fundaţiei Culturale Române, 1995-2000