Ugrás a tartalomhoz

Obodnik

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Obodnik
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községKotor-Varoš
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 51
Népesség
Teljes népesség663 fő (2013)[1]
Népsűrűség85,9 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület7,72 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 34′ 16″, k. h. 17° 29′ 15″44.571100°N 17.487500°EKoordináták: é. sz. 44° 34′ 16″, k. h. 17° 29′ 15″44.571100°N 17.487500°E
Térkép

Obodnik (szerbül: Ободник), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 33, közúton 45 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re délkeletre, a Kruševica és a Vigošća folyók találkozásánál, 340 m tengerszint feletti magasságban található. Ezen a helyen a Vrbanja völgye a Večićko poljéig és a Vrbanjaci feletti Uzlomac-hegység fennsíkjáig terjed. Áthalad rajta az M4-es főút (Banja Luka – Matuzići), amely az M17-es főúthoz csatlakozik. Kruševica torkolatánál található az R-440-es aszfaltozott regionális út Šiprage és Kruševo Brdo irányába tartó leágazása. Hegy alatti dombok veszik körül: délkeleten a Poturak (790 m), északnyugaton a Lisina (703 m) és északon a Veliki Obodnik (640 m).[3][4][5] A hegyoldalakat tölgy-gyertyános és vegyes lombos-tűlevelű erdő borítja.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[6] 		Népesség
2013[6]
Szerb 833 660
Bosnyák 0 1
Horvát 4 1
Jugoszláv 3 0
Egyéb 2 1
Összesen 842 663

Története

[szerkesztés]

A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 17 háztartása és 189 ortodox lakosa volt.[7] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 28 háztartást, 223 ortodox és 1 muszlim lakost találtak.[8] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 364 lakosa volt, melyből 355 ortodox és 9 római katolikus volt.[9] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt Obodnik a nemzeti felszabadító és az ellenséges egységek kommunikációs központja, valamint az 1944-es obodnički csata színhelye volt.[10][11][12][13] A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. 1992 elején Obodnica lakossága helyi közösségükön belül részt vett a szomszédos horvát és bosnyák települések, valamint a Vrbanja-völgy más falvainak etnikai tisztogatásában. A Vrbanja völgyében, Kruševo Brdótól Banja Lukáig minden horvát és bosnyák település elpusztult. A helyi lakosságot megölték, megkínozták és/vagy száműzték.[14][15][16][17][18][19][20][21][22][23][24][25][26] A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A falu pravoszláv temploma 2007 és 2010 között épült. 2007-ben szentelték fel a templom alapjait, három évvel később a templom harangjait, majd ezt követően fejeződtek be a belső munkálatok.[27]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
  3. ↑ Vojnogeografski institut, Izd. (1955): Prnjavor (List karte 1:100.000, Izohipse na 20 m). Vojnogeografski institut, Beograd.
  4. ↑ Spahić M. et al. (2000): Bosna i Hercegovina (1:250.000). Izdavačko preduzeće „Sejtarija“, Sarajevo.
  5. ↑ Mučibabić B., Ur. (1998): Geografski atlas Bosne i Hercegovine. Geodetski zavod BiH, Sarajevo, ISBN 9958-766-00-0.
  6. ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
  7. ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
  8. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o.
  9. ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o.
  10. ↑ Petrić N., Ur. (1985): Opštine Kotor-Varoš i Skender-Vakuf u NOB-u 1941-1945. Radnički univerzitet „Đuro Pucar Stari“, Kotor Varoš.
  11. ↑ Đondović R., Ur. (1989): Sanitetska služba u narodnooslobodilačkom ratu Jugoslavije 1941-1945, Knj. 2: Nastanak i razvoj sanitetske službe u oružanim snagama narodnooslobodilačkog pokreta u Bosni i Hercegovini, Crnoj Gori, Hrvatskoj i Makedoniji; Biblioteka Ratna prošlost naroda i narodnosti Jugoslavije, knj. 361. Monografija Jedinica NOV i PO Jugoslavije, Knj. 150). Vojnoizdavački i novinski centar, Sanitetska uprava SSNO, Beograd.
  12. ↑ Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka.
  13. ↑ Petrić N.(2006): Sto pedeset godina moje porodice – 1885-2005. Radnička štampa, Beograd, ISBN 86-7073-1134.
  14. ↑ Iris M. (2009). NAPA Bulletin, Passages: The Ethnographic Field School and First Fieldwork. John Wiley & Sons, New York,ISBN 9781444306965.
  15. ↑ ICTY Prosecution: General Mladic had a hand in crimes. Sense. 16 May 2012. Retrieved 2014-08-12.
  16. ↑ Gutman R. (1993): A witness to genocide: The 1993 Pulitzer Prize-Winning Dispatches on the "Ethnic Cleansing" of Bosnia. Macmillan Publishing Company, Inc., New York, Macmillan Publishing Company, Inc., New York, ISBN 9780020329954..
  17. ↑ Beč J. (1997): Pucanje duše. Samizdat B92, Beograd, ISBN 86-7208-010-6.
  18. ↑ http://www.icty.org/x/cases/brdanin/trans/en/030527IT.htm.
  19. ↑ Arhivirana kopija. [2015. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 21.)
  20. ↑ Arhivirana kopija. [2015. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 21.)
  21. ↑ Arhivirana kopija. [2015. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
  22. ↑ Arhivirana kopija. [2014. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 21.)
  23. ↑ [https://web.archive.org/web/20140522041646/http://www.senseagency.com/naslovna.24.html?searchText=zlo%C4%8Din+u+grabovici&search=Pretra%C5%Bei Archiválva 2014. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  24. ↑ Arhivirana kopija. [2014. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 21.)
  25. ↑ Arhivirana kopija. [2014. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 21.)
  26. ↑ [1]
  27. ↑ Obodnik: Slobo Jurić sa porodicom kum hrama Svetog velikomučenika Prokopija. glaskotorvarosa.com . (Hozzáférés: 2025. május 12.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Obodnik című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Obodnik&oldid=28111457”