Nyírcsászári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírcsászári
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásközség
PolgármesterCsordásné Nehéz Mária (független)[1]
Irányítószám4331
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1054 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség90,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′ 52″, k. h. 22° 10′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 52″, k. h. 22° 10′ 29″
Nyírcsászári (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírcsászári
Nyírcsászári
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírcsászári weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírcsászári témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírcsászári község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén, a Nyírségben fekvő település.
Nagykálló 28 km, Nyírbátor 5 km, Mátészalka 14,5 km távolságra található.

Megközelíthető a 471-es úton; vonattal elérhető a Nyíregyháza–Nyírbátor–Mátészalka–Zajta- illetve a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Császári (Chazari) neve az oklevelekben 1286-ban tűnik fel először. Birtokosai valószínűleg a Kaplon nemzetség valamelyik ágából valók lehettek. 1308 körül Császári János fiai Márton és Benedek neve tűnik fel az oklevelekben (Benedeto et Johanni filii Martini de Chazari). 1322-ben a Császári család egyik tagja, Császári Theodor szolgabíró neve van említve. 1330-ban Mihály fia, Császári Péter a település birtokosa. 1408-ban Császári György főispán van említve az oklevelekben. 1408-ban a szomszédos Kántorjánosit Zsigmond király elvette a Jánosi Kántor családtól és a Császáriaknak meg a Báthoryaknak adta. 1425-ben Csaholc határjárásakor Császári György királyi emberként szerepel. 1551-ben a település a Császári család birtoka. 1580-ban a huszita származású Komarowsky család – amely Mátyástól magyar nemességet és adományt kapott és e környéken letelepedve vált a ma élő Komorócziak ősévé – lett a település birtokosa. 1604-ben Tárkányi Ferenc birtoka. 1658-ban a Barkóczyaknak van itt birtoka. A 17. század vége felé a fiscusra szállt, mint magvaszakadt kisnemesi birtok. A 18. században a Baktai uradalom tartozékaként van említve. A jobbágyfelszabadításkor Bekk Pál birtoka volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Egresi Miklós (független)[3]
  • 1994–1998: Egresi Miklós (független)[4]
  • 1998–2002: Fodor Zsolt (Fidesz)[5]
  • 2002–2004: Fodor Zsolt (SZDSZ)[6]
  • 2005–2006: Fodor Zsolt (független)[7]
  • 2006–2010: Fodor Zsolt (SZDSZ)[8]
  • 2010–2011: Zichar János (Fidesz–KDNP)[9]
  • 2012–2014: Zichar János (Fidesz–KDNP)[10]
  • 2014–2019: Zichar János (Fidesz–KDNP)[11]
  • 2019-től: Csordásné Nehéz Mária (független)[1]

A településen 2005. február 12-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[7] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] Ugyanilyen okból kellett időközi választást tartani 2012. március 25-én is;[13] a hivatalban lévő polgármester mindkét esetben elindult a választáson és meg is nyerte azt.[7][10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1197
1182
1185
1078
1064
1054
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,7%, református 21,8%, görögkatolikus 33,3%, felekezeten kívüli 4,6% (22,4% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,7% ukránnak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak és ruszinnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,8% volt római katolikus, 23,9% református, 30,6% görög katolikus, 0,4% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 2,4% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templom: a 15. században épült műemlék épület, gótikus stílusú. Ikonosztáza a 18. században készült.
  • Református templom
  • Római katolikus templom, a világon elsőként épült templom, melyet Pietrelcinai Szent Pio (1999-es építésekor még Boldog Pio) tiszteletésre szenteltek. Búcsúja szeptember 23-án van, melyre az ország határain belülről és kívülről egyaránt érkeznek nagy számú zarándokok.

Források[szerkesztés]

  • Szirmai Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, történetei és polg. esm.
  • Pesty Frigyes: Magyaro. helységnévtára
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ a b c Nyírcsászári települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. február 12. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  8. ↑ Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. ↑ a b Nyírcsászári települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. március 25. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  11. ↑ Nyírcsászári települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  12. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  13. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Nyírcsászári Helységnévtár
  16. ↑ Nyírcsászári Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyírcsászári&oldid=26599762”