Nyugdíjkorhatár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A nyugdíjkorhatár megmutatja, hogy az öregségi nyugdíjra hány éves korától jogosult egy illető. Az öregségi nyugdíjkorhatár mértékét Magyarországon a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (röviden: Tny.) 18. § (1) bekezdése állapítja meg.[1]

Története[szerkesztés]

Az öregségi nyugdíj bevezetése Bismarck Németországában kezdődött a 19. század vége felé.

Nyugdíjkorhatár Magyarországon[szerkesztés]

A 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

Nyugdíjkorhatár táblázat
Születési idő Öregségi nyugdíjkorhatár Öregségi nyugdíjra jogosultság elérése
1952. január 1-je előtt született személyek 62 életév 2014. január 1-je előtt
1952-ben született személyek 62. életév betöltését követő 183. nap 2014. július 3. és 2015. július 2. között
1953-ban született személyek 63. életév 2016. január 1. és 2016. december 31. között
1954-ben született személyek 63. életév betöltését követő 183. nap 2017. július 3. és 2018. július 2. között
1955-ben született személyek 64. életév 2019. január 1. és 2019. december 31. között
1956-ban született személyek 64. életév betöltését követő 183. nap 2020. július 3. és 2021. július 2. között
1957-ben vagy utána született személyek 65. életév 2021. december 31. után

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

2011 óta 40 év szolgálati idővel nyugdíjba vonulhatnak azok a nők is, akik még nem érték el a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt (a köznyelv ezt Nők 40-nek nevezi.). A szolgálati időbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani. Becslések szerint az évtized végéig e kedvezmény miatt mintegy 200 ezer magyar nő vonult idő előtt (vagyis a normál nyugdíjkorhatárnál korábban) nyugdíjba.[2]

Források[szerkesztés]

  • 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugdíjellátásról
  • 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról

Jegyzetek[szerkesztés]