Nyugat-nílusi láz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A betegséget okozó RNS-vírus

A nyugat-nílusi láz néven ismert vírusbetegséget a Nyugat-nílusi vírus okozza, amely szúnyogcsípéssel és vérrel terjed, vagyis zoonotikus állatról emberre terjedő betegség, a jelenlegi ismerteink szerint emberről-emberre nem vihető át néhány esetet kivéve, mint a transzplantáció, vérátömlesztés, vertikális átvitel (amikor a fertőződött anyák adják át utódjuknak). A betegség legfőbb hordozója és terjesztője az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegipty), ez a szúnyog felelős többek között a Chikungunya-láz, valamint a Zika-vírus terjesztéséért. A nyugat-nílusi láz tipikusan az a betegség, amelynek terjedésében a globális felmelegedésnek és a klímaváltozásnak nagy szerepe van. A megfertőződött emberek 80%-a nincs is tudatában, hogy elkapta a vírust, súlyosabb esetekben azonban, agyhártya, agyvelőgyulladás is előfordulhat.[1] Korábban főleg Afrikában, Európa déli részein, a Közel-Keleten, Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban észlelték, de mára már az egész világon elterjedt. Csak Magyarországon 2018. augusztus 3. és 9. között 13 esetet regisztráltak[forrás?] (2017-ben az egész év folyamán 23 esetet derítettek fel[forrás?]), Olaszországban 72-en betegedtek meg[forrás?], Romániában pedig 2018. május 2. és augusztus 8. között 23 megbetegedés történt.[2] Szerbiában ezen a nyáron öten haltak meg és a megfertőzőttek száma a 70-et is meghaladta.[3] Az ember mellett megtámadhatja a madarakat, lovakat, kutyákat és más állatokat is. A fertőzés fő időszaka júniustól novemberig tart, de a nyugat-nílusi vírus a fertőzött madarakban áttelelhet. A betegség ellen emberek számára még nincs védőoltás, a kisérleti vakcinák fejlesztés alatt állnak, ezért a megelőzés rendkívül fontos.[4] Aki a nyugat-nílusi lázzal fertőzött területen járt, utazása után még 30 napig nem adhat vért.[5]

Története[szerkesztés]

A kórokozó nyugat-nílusi vírust először 1937-ben azonosították Uganda nyugat-nílusi régiójában, majd újból kimutatták 1950-ben Egyiptomban, itt okozta az első nagyobb járványt. A globalizálódó világ egyik negatív mellékjelenségeként a vírus 1999-ben megjelent az Egyesült Államokban is, és terjedni kezdett az észak-amerikai kontinensen.

Magyarországon már az 1960-as évek vége óta jelen van,[6] itt-ott minden évben fellobban, attól függően, hogy mennyi a szúnyog. 2012 augusztus végéig 4 esetet regisztráltak elszórtan az egész országban. A betegek nem egymást fertőzték meg, hanem szúnyogtól (vagy esetleg más állattól) kapták el a vírust. A fertőzés fő időszaka augusztustól egészen október elejéig tart, ameddig a kórokozó szúnyogok aktívak.

Aedes aegypti szúnyog
Év Esetszám[forrás?]
2004 3
2005 0
2006 1
2007 4
2008 19
2009 7
2010 20
2011 4
2012 18[7]
2013 31
2014 11
2015 18
2016 44
2017 21

2013-ban Szerbiában alakult ki súlyos helyzet, amikor 238-an megbetegedtek és 32-en meghaltak.[8] 2018. júniusában Csehországban azonosították a vírust emberekben.[9]

Tünetek[szerkesztés]

Embernél a lappangási időszak 3-6 nap. A fertőzés az esetek 80-85%-ában tünetmentesen, 10-20%-ában lázas betegségként zajlik le, a legtöbben nem is tudják, hogy nyugat-nílusi lázuk van, mert az influenzáéhoz hasonló tüneteket mutat: láz, hányinger, izomfájdalom, kötőhártya-gyulladás, arcpirulás, fényérzékenység. A nyirokcsomók megduzzadnak, a végtagokon kiütések jelennek meg. Körülbelül egy hét múlva a beteg állapota javul.

Az esetek kevesebb, mint 1%-ában kóros agytörzsi elváltozások jelentkeznek: a vírus gerinc- és agyvelőgyulladást vagy agyhártyagyulladást okozhat, amely az orvostudomány jelenlegi eszközeivel nem gyógyítható és bénuláshoz, kómához vagy a halálhoz vezethet. Ritka szövődmény még a hepatitis, a hasnyálmirigygyulladás, és a szívizomgyulladás. A legveszélyeztetettebbek a fiatalok, az idősek és betegek, mert gyenge az immunrendszerük; náluk a fertőzés halállal is végződhet.

Madaraknál a betegség gyengeséget okoz, jellemző a hátraszegett fej. Egyes madárfajok, például a csirkék, úgy is megfertőződhetnek, hogy nem mutatják a betegség tüneteit. A legnagyobb pusztítás az amerikai varjak között történt.

Lovak esetében láz, izomrángások, az izmok merevsége, depresszió jelzi a megbetegedést.

Gyógyítása[szerkesztés]

Gyógyszer ellene nincs.

Megelőzése[szerkesztés]

Az emberek esetében védőoltás nincs. A legjobb ezért, ha igyekezünk elkerülni a fertőzést. Ennek legegyszerűbb módja a különböző szúnyogriasztók alkalmazása. Magyarországon az utazása után még 30 napig nem adhat vért, aki a fertőzéssel érintett területen járt. A lovak esetében van védőoltás, amit a ló féléves korától már be lehet adni és évente meg kell ismételni.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Nyugat-nílusi láz aktuális járványügyi helyzete Európában és Magyarországon
  2. Székelyföldre is eljutott a nyugat-nílusi vírus. Maszol (www.maszol.ro). (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.)
  3. Weekly updates: 2018 West Nile fever transmission season (angol nyelven). European Centre for Disease Prevention and Control. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
  4. Nyugat-nílusi láz: fontos a megelőzés és a szúnyogok elleni védekezés”, hirado.hu (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 13.) (hu-HU nyelvű) 
  5. Szúnyog terjeszti a betegséget” (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 13.) (hu nyelvű) 
  6. Minden évben feltűnik a nyugat-nílusi vírus (Index.hu, 2012. szeptember 11.)
  7. Nálunk is okoz megbetegedéseket a nyugat-nílusi vírus (Origo.hu, 2014. július 17.)
  8. Nyugat-nílusi láz szedi áldozatait Szerbiában – 24.hu, 2018. július 31.
  9. Maszol: Veszélyes vírust terjesztő szúnyogokat találtak egy európai országban (magyar nyelven). www.maszol.ro. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
  10. A magyar lovakat is veszélyezteti a nyugat-nílusi láz | Lovasok.hu”, Lovasok.hu, 2016. szeptember 6. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 13.) (hu-HU nyelvű) 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Nyugat-nílusi láz – Európai Betegség-megelőzési és Járványügyi Központ, napi tájékoztatók (angolul)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]