Nyiredy Géza (kémikus)
| Nyiredy Géza | |
 | |
| Született | 1861. április 20. Nagyajta |
| Elhunyt | 1914. június 11. (53 évesen) Kolozsvár |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Benczédi Zsuzsánna (1872–1948) |
| Gyermekei | Nyiredy Géza |
| Foglalkozása | kémikus, bölcseleti doktor, pedagógus |
| Iskolái | |
| Sírhelye | Házsongárdi temető (III.B.)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyiredy Géza témájú médiaállományokat. | |
Nyiredy Géza (Nagyajta, 1861. április 20. – Kolozsvár, 1914. június 11.) kémikus, bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár.
Életútja
[szerkesztés]Nyiredy Géza ősi székely nemesi családba született 1861-ben Nagyaján. Apja nagyajtai Nyiredy János ügyvéd, anyja kis és nagy jeszeni Jeszenszky Róza.
Brassóban, Székelykeresztúron és Kolozsvárt végezte tanulmányait, majd gyakornokként dolgozott a vegytani intézetben. 1886-ban természettan-vegytan tanári oklevelet szerzett. Fabinyi Rudolf egyetemi tanár első tanársegédeként a gyógyszerészgyakornoki tanfolyam vezető tanára volt. 1889-ben szerezte doktori diplomáját, 1890-től a kolozsvári unitárius kollégiumban tanított. 1892-ben tett tanári vizsgát és ezt követően a kolozsvári unitárius főgimnázium rendes tanára volt, ahol a természetrajzot és a francia nyelvet tanította; egyszersmind az ottani kereskedelmi akadémián 1893-től az áruismeret tanáraként működött. Gazdag természetrajzi és vegytani gyűjteménnyel bővítette az iskolát, egyúttal a rendszeres természetrajzi kirándulásokat is bevezette, egy ideig pedig az intézmény igazgatója is volt. Kémiai szakirodalmi munkássága jelentős. Tizenhat tanulmány fűződik a nevéhez, melyek közül kiemelkedik az 1895-ben megjelent Gyógyszerisme („recipekönyv”) (társszerzők: Jakabházy–Issekutz).
Felesége Benczédi Gergely leánya, felsőbencédi Benczédi Zsuzsána (1872–1891) volt, akivel 1891. november 14-én kötött házasságot. Három lányuk: Erzsébet (1892–1981), Margit (1898–1916), Ilona (1899–1981), valamint egy fiuk: Géza (1894–1968) született. Testvéröccse, Jenő gyógyszerész volt.
Nyiredy Géza a magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának és Képviselő Tanácsának tagja volt.
Hamvai a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszanak (III.B.), eredeti sírköve alá más család is temetkezett.[3][4]
Munkái
[szerkesztés]- Tanulmány az olvadópont depressiójáról. Kolozsvár, 1889.
- Gyógyszerisme. Kolozsvár, 1895. (Jakabházy Zsigmonddal és Issekutz Hugóval).
- A chemia rövid vázlata. Kolozsvár, 1901.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://web.archive.org/web/20251014160231/https://hazsongardalapitvany.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=212&bytopo=281
- ↑ http://archive.today/2025.10.22-112550/https://hazsongardalapitvany.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=212&bytopo=281
- ↑ Gaal György: Orvosok és gyógyszerészek sírkövei a Házsongárdi temetőben a 20. sz. első két évtizedéből. Orvostudományi Értesítő, 2012, 85 (1): 57–58. p.
- ↑ A sír leírása és képe a Házsongárd Alapítvány adatbázisában, 2025. október 22. [2025. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Miklauzič István: A Mikó–Nyiredy–Arlow család. Prémszövők, méneskariak és a rendíthetetlenek kopjafája. Székely Ház Közhasznú Alapítvány. 2014. ISBN 9789635524600
- História - Tudósnaptár
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában