Ugrás a tartalomhoz

Nyikopol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyikopol (Нікополь)
Nyikopol címere
Nyikopol címere
Nyikopol zászlaja
Nyikopol zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületDnyipropetrovszki terület
JárásNyikopoli járás
Rangjárási jogú város
Alapítás éve1639[1]
PolgármesterOleksandr Sayuk
Irányítószám53200
Körzethívószám(+380) 566(2)
Testvértelepülései
Lista
Chiatura
Népesség
Teljes népesség105 160 fő (2022. jan. 1.)[2]
Népsűrűség2 301,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság70 m
Terület45,7 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 34° 24′ 00″47.566667°N 34.400000°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 34° 24′ 00″47.566667°N 34.400000°E
Nyikopol weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikopol témájú médiaállományokat.

Nyikopol (ukránul: Нікополь vagy Никопіль) egy százezer fős nagyságú város Ukrajna Dnyipropetrovszki területén, a Nyikopoli járás székhelye. Neve az ógörög Νικόπολις (Nikópolisz) szóból ered, amelynek jelentése: A győzelem városa. A Dnyeper egyik fontos kikötővárosa, és vasúti csomópont, mivel a ZaporizzsjaKrivij Rih-vasútútvonalon található. A város alsó részénél található egy gát, mivel a Kahovkai-víztározó közelében helyezkedik el.[3] A daruk, csövek és fémötvözeteken kívül a város nagy részben építőanyagokat és ruhákat, vasötvözetek, acélcsöveket, és mezőgazdasági gépek is előállít, továbbá nagy szerepet játszik a város iparában az élelmiszer-termelés és a sörfőzés is.

Történelme[3][4][szerkesztés]

Középkor[szerkesztés]

A régészet során a kutatók megtalálták a újkőkorszak (i. e. 4000), a bronzkor (i. e. 3000–1000), a szkíta települések és temetkezések maradványait (i. e. 5–3. század), valamint a szarmaták (i. e. 2. század – i sz. 2. század) idejéből, és a csernyahivi kultúrából származó (i. u. 2–4. század) leleteket is. A város helyén a görögök átkelőhelye volt, messze a szárazföldtől. Sós mocsarak voltak itt, amelyek a Krímtől Kijevig terjedtek. A 9–11. században a vidék a besenyők birtoka volt, a 11. század közepétől egészen 1237-ig a kunoké, majd 1237 és 1395 között a tatároké. A 14. század végén a Nogaji Kánsághoz tartozó földeket elfoglalták Vytautas litván nagyfejedelem csapatai. Ebben az időszakban már kereskedelem folyt itt. A város része volt annak az útvonalnak, ami a Don folyó melletti Azov városától a Dnyeszter folyó melletti Akkerman városáig vezetett, és amely a selyemút része volt.

A város térképe

Újkor[szerkesztés]

A 16. században Mikitin Rih nevű hajószállító cég indult meg itt, és a 17. század első részében megalakult egy Mikitine nevű település. Amiután az orosz hadsereg 1775-ben feloszlatta a Zaporozsjei Hadat, egy Szlovjanszk nevű település alapult meg Mikitne közelében. 1782-ben átnevezték Nyikopolra. A csumákok, akik ukrán áruszállítók voltak, átmentek Nyikopolon a Krím felé tartó útjukon. Ahogy a 19. század elején a népesség rohamosan nőtt, a vásárok száma is nőtt. Az 1800-as évek elején 3 kovácsműhely, 11 kocsma és 31 bolt volt a városban, és évente 4 vásárt rendeztek. 1810-ben megnyílt az első iskola, és 1834-ben megalapították a Szabad Tengerészek Műhelyét. 1847-ben kötött ki Luba az első gőzhajó, amely az Odessza–Nikopol–Alekszandrovszk útvonalon közlekedett. Az 1853–56-os krími háború során Nyikolaj Pirogov sebész megalapította a nyikopoli 30. sz. katonakórházat. Az Irgalmas Nővérek rendje sikeresen kigyógyított 3800 sebesült és beteg katonát az 5000-ből. 1860-ban már volt itt 2 ortodox templom, egy zsinagóga és egy imádkozóterem, valamint 2 sörfőzde és 2 téglagyár. A Nikopoli manganitbányák 1886-os megnyitását követően a város kohászati és gépgyártási ipara is rohamosan megnövekedett.[5] 1903-ban nyitották meg a Krivij Rih–Nyikopol–Alekszandrovszk-vasútvonalat. A város 1941. augusztus 17. és 1944. február 8. között német megszállás alatt volt.

Független Ukrajna (1991–)[szerkesztés]

A 90-es évek gazdasági összeomlása Nyikopolnak sem tett jót. Az emberek és családok életszínvonalának és biztonságának romlása, valamint a vásárlóerő-csökkenés és munkanélküliség miatt a város népessége 1992 és 1998 között 15 000 fővel csökkent, amely az akkori népesség körülbelül 10%-a volt. Az évszázad végén Nyikopol Ukrajna egyik leggyorsabban elnéptelenedő városai közé tartozott. 2014-ben ledöntöttek a városban egy Lenin-szobrot.[6] A 2022-es orosz invázió alatt több rakétatámadás is érte a várost.

Nyikopol bevételei 2021-ben és 2022-ben[7]

Sport[szerkesztés]

1972-ben alapították a város első focicsapatát, amelyet 1972 és 1992 között a Kolosznak, 1992 és 2001 között Metalurh-nak, 2001-től pedig Electrometalurh NZF-nek hívnak. A másik csapata a Nyikopol FC.

Nyikopol költségvetése 2022-ben[7]

Közlekedés[szerkesztés]

A városnak van saját buszhálózata[8], továbbá vasútállomása és kikötője is. A H23-as autópálya elhalad Nikopol mellett. Dnyipro (a területközpont) 125 km-re található Nyikopoltól, és a H23-as és H8-as autópályákkal érhető el.

Népessége[4][9][szerkesztés]

Az 1750-70-es években körülbelül 40 család élt itt. 1781-ben a város népessége 1008 fő, az 1800-as években pedig már 3660 fő volt. Az 1860-as évek elején a város 1229 házában 7650 ember lakott. 1897-ben már 8100-an laktak itt, és 154 műhely működött.

A város népessége, mint a legtöbb ukrán városé, folyamatosan csökken. 1989-ben még 157 608 ember lakott itt, 2022-ben már csak 105 160.

A népesség nemzetiség szerint (2001):

  • Ukránok: 71,3%
  • Oroszok: 26,6%
  • Fehéroroszok: 0,7%
  • Egyéb: 1,4%

Éghajlat[szerkesztés]

Nyikopol éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,31,06,615,322,225,928,628,122,014,76,41,514,5
Átlaghőmérséklet (°C)−2,4−2,22,610,216,520,422,822,116,410,03,4−1,010,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,8−4,8−0,55,711,015,117,116,111,46,00,8−3,35,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)353533373956403239344240463
Átl. páratartalom (%)86837971697475747983888579
Havi napsütéses órák száma476813018527727127925916111142341864
Forrás: [1]


Testvérvárosok[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Partnervárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.nikopol-mrada.dp.gov.ua/prijmalnya/istoriia-mista
  2. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2022 року. Ukrán Statisztikai Hivatal
  3. a b Nikopol. www.encyclopediaofukraine.com. (Hozzáférés: 2023. március 23.)
  4. a b М. П. Жуковський: Нікополь. 2021. ISBN 978-966-02-2074-4 Hozzáférés: 2023. március 23.  
  5. Nikopol | Ukraine | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2023. március 23.)
  6. На Дніпропетровщині знесли ще один пам’ятник Леніну. web.archive.org, 2014. október 25. [2014. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 25.)
  7. a b рада, Нікопольська міська: Інформація про виконання бюджету міста за січень-грудень 2022 року (uk-UA nyelven). Нікопольська міська рада. (Hozzáférés: 2023. március 25.)
  8. рада, Нікопольська міська: Графік автобусів (uk-UA nyelven). Нікопольська міська рада. [2023. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 25.)
  9. Nikopol' (Nikopol's'kyj rajon, Dnipropetrovsk, Ukraine) - Population Statistics, Charts, Map, Location, Weather and Web Information. citypopulation.de. (Hozzáférés: 2023. március 23.)