Nyerehta
| Nyerehta (Нерехта) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Föderációs alany | Kosztromai terület | ||
| Járás | Nyerehtai | ||
| Irányítószám | 157800–157802 | ||
| Körzethívószám | 49431 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 19 977 fő (2021)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Nyerehta weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyerehta témájú médiaállományokat. | |||
Nyerehta (oroszul: Нерехта) város Oroszország Kosztromai területén, a Nyerehtai járás székhelye.
Lakossága: 22 828 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése
[szerkesztés]Kosztromától kb. 45 km-re délnyugatra helyezkedik el, a Kosztroma, Jaroszlavl és Ivanovo felé (felől) vezető vasútvonalak csomópontja. A Kosztromai terület legnagyobb részétől eltérően a Volgától nem északra, hanem délre fekszik, mindhárom nagy városhoz viszonylag közel.
Története
[szerkesztés]1214 óta ismert település. A 14. századtól kezdve a sófőzés egyik központja volt. Különlegessége, hogy az orosz Észak ősi településeitől eltérően soha nem épült vára. A 17. század eleji harcok (az ún. zűrzavaros idők) során azonban ez a település is szinte teljesen elnéptelenedett, 1609-ben a lengyel csapatok felégették a várost.

A 18. századtól a kézművesek és kereskedők városa volt, bőrdíszművesség, ezüstművesség, lenfonás és -szövés jellemezte. Az első vászonkészítő manufaktúrát 1761-ben alapították, ezt később más textilipari üzemek alapítása követte. 1778-ban várossá nyilvánították
Nyerehta utcaszerkezetét az 1781-ben készült városrendezési terv szerint alakították ki. 1838-ban a várost nagy tűzvész pusztította, és az újjáépítéskor átdolgozták a korábbi tervet. 1887-ben megépült a vasútvonal, ami lendületet adott a további fejlődésnek.
A 19. században alapított lenfeldolgozó a szovjet korszakban nagy lenkombináttá terebélyesedett. A textilipar mellett a fémfeldolgozás és a műszergyártás is fejlődésnek indult. Egyik alapvető iparvállalatát (Nyerehtai Mechanikai Gyár), a fegyveres erők céljaira termelő gyárat az 1940-es években alapították. 2013 nyarán tervbe korszerűsítése után nem csak hadiipari, hanem polgári célú termékek kibocsátása is várható.[3]
Műemlék épületei
[szerkesztés]- Bogorogyice-Szretyenszkij- (Mária bemutatása-) kolostor (17–19. század).
- Bogojavlenszkij- (Úr megjelenése-) templom (18. század eleje).
- Kresztovozdvizsenszkij- (Kereszt felmagasztalása-) templom (18–19. század).
A városközpont polgári épületei közül is fennmaradt néhány, köztük egy hivatali épület (priszutsztvennije meszta), a kereskedősor (1830-as évek) és 19. századi udvarházak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Итоги Всероссийской переписи населения 2020 года (по состоянию на 1 октября 2021 года) (orosz nyelven)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
- ↑ Oboronnij zavod pod Kosztromoj obnovjat (orosz nyelven). Ria Novosztyi, 2013. augusztus 30. (Hozzáférés: 2014. november 13.)[halott link]
Források
[szerkesztés]- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
Nyerehta (orosz nyelven). A Kosztromai terület portálja. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 14.)
