Nyírfatapló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Nyírfatapló
Norvégiai példány
Norvégiai példány
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Taplóalkatúak (Polyporales)
Család: Fomitopsidaceae
Nemzetség: Fomitopsis
P.Karst. (1881)
Faj: F. betulina
Tudományos név
Fomitopsis betulina
(Bull.) B.K.Cui, M.L.Han & Y.C.Dai (2016)
Szinonimák
  • Boletus betulinus Bull. (1788)
  • Piptoporus betulinus (Bull.) P.Karst. (1881)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyírfatapló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírfatapló témájú médiaállományokat és Nyírfatapló témájú kategóriát.

A nyírfatapló vagy nyírfa-kérgestapló (Fomitopsis betulina) az Agaricomycetes osztályának taplóalkatúak (Polyporales) rendjébe, ezen belül a Fomitopsidaceae családba tartozó faj.[1]

Rendszertani eltérés[szerkesztés]

Korábban ezt a gombafajt a Piptoporus nemzetségbe sorolták Piptoporus betulinus név alatt, azonban az újabb molekuláris filogenetikus vizsgálatok után a kutatók megtudták, hogy közelebbi rokonságban áll a Fomitopsis-fajokkal, emiatt át lett helyezve ebbe a gombanemzetségbe.[2][3][4]

Előfordulása[szerkesztés]

A nyírfatapló előfordulási területe Eurázsia és Észak-Amerika, ilyen módon az északi félgömbön széles körben elterjedt, és mindenütt gyakori, ahol nyírfák nőnek.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Kifejlett példány

A gomba egyéves termőtestei rendszerint félkör vagy vese alakúak, hátul vastag, rövid, tönkszerű függelékkel rögződnek a fák kérgéhez. Felül párnásan boltozatosak, szélük lekerekített, és lefelé a termőrétegre húzódik. Felületük kopasz, sima, körkörös sávokra nem tagolt, először fehéres, majd szürkésbarna, barna színű, idős korban gyakran felrepedezik, és vékony, bőrszerű kéreg vonja be, amely lehúzható. A termőtestek általában 5-20, néha 30 centiméter szélesek, a fa törzsétől 7-15 centiméternyire állnak el, vastagságuk 2-5 centiméter.

Életmódja[szerkesztés]

A nyírhez erősen kötődik, más fafajokon eddig még nem találták meg. Mindenekelőtt idősebb vagy legyengült fákat támad meg, többnyire az ágcsonkokon keresztül hatol be a törzsbe. A gomba kifejlődéséhez minden valószínűség szerint magasabb lég-, illetve fanedvesség szükséges, amit leginkább láperdőkben, nyírligetekben vagy bükkösökben talál meg, ahol a nyíreket más fafajok túlnövik és beárnyékolják. Egészséges vagy szárazabb helyen álló nyíreket, például utcai fákat alig támad meg.

Felhasználhatósága[szerkesztés]

A nyírfatapló fiatalon ehető, idős korban azonban keserű és élvezhetetlen.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Family Coriolaceae (Html). (Hozzáférés: 2008. június 17.)
  2. (2005) „Evaluation of the monophyly of Fomitopsis using parsimony and MCMC methods”. Mycology 97 (4), 812–822. o. DOI:10.1080/15572536.2006.11832773.  
  3. (2013) „A phylogenetic overview of the antrodia clade (Basidiomycota, Polyporales)”. Mycologia 105 (6), 1391–1411. o. DOI:10.3852/13-051. PMID 23935025.  
  4. (2016) „Taxonomy and phylogeny of the brown-rot Fungi: Fomitopsis and its related genera”. Fungal Diversity 80 (1), 343–373. o. DOI:10.1007/s13225-016-0364-y.  
  5. The Book of Fungi. Chicago, Illinois: University of Chicago Press, 406. o. (2011). ISBN 978-0-226-72117-0 

Forrás[szerkesztés]