Nyírcsaholyi asszonylázadás
A nyírcsaholyi asszonylázadásra 1960. február 26-án került sor, amikor Nyírcsaholy községben 300-400 nő verődött össze az erőszakos téeszesítés ellen tiltakozva. A nők megpróbáltak bejutni a tanácsházára, hogy a korábban erőszakkal összegyűjtött TSZ belépési nyilatkozatokat megszerezzék. A kommunista hatalom rendőrsége erőszakkal lépett fel a tüntetőkkel szemben. Több nőt brutálisan összevertek, majd számos büntetőeljárást folytattak a résztvevők ellen amelyek nyomán többeket bebörtönöztek.
Előzményei[szerkesztés]
1959–1960-ban Magyarországon az állami tulajdon magasabbrendűsége jegyében kampányszerűen megindult a termelőszövetkezetek szervezése. Az erőszakos téeszesítés során a hatalom a nyírcsaholyi parasztok földjeit is elvették. A kollektivizálás itt is erőszakosan zajlott. A földek elvétele és a hatalom erőszakszervezeteinek kíméletlen és erőszakos fellépése komoly rettegést, bizonytalanságot és elkeseredést váltott ki a falu lakosságából.
1960-ban elterjedt a hír, hogy a környékbeli Nyírparasznyán, Ópályiban és Pusztadoboson a parasztok tüntetés útján elérték, hogy földjeiket visszakapják.
A tüntetés[szerkesztés]
Február 26-án néhány asszony elkezdte felkeresni ismerőseit egy délutáni tüntetés érdekében. A tüntetésre nők és gyerekek mentek, bízva abban, hogy a kommunisták ellenük talán nem fognak brutálisan fellépni.
Délutánra 300-400 nő verődött össze a tanácsházánál és követelte, hogy adják vissza az erőszakosan összeszedett termelőszövetkezeti belépési nyilatkozataikat. Megkíséreltek behatolni a tanácsházára, de az ott tartózkodók megpróbálták megakadályozni, a helyi rendőr ekkor már gumibotot használt.
A hatalom mozgósította a rendőrséget: 16.45-re a faluba nagy számban érkeztek rendőrök még Nyíregyházáról, Ecsedről sőt Debrecenből is. A rendőrség brutálisan lépett fel: erőszakkal, gumibotozva oszlatta fel az összegyűlt nőket majd még aznap elrendelték a nyomozást „téesz elleni izgatás miatt”.
Megtorlás[szerkesztés]
A hatóságok számos büntetőeljárást folytattak a résztvevők ellen. Többeket börtönbüntetésre ítéltek (a legsúlyosabb büntetés két év volt) illetve pénzbírságokat szabtak ki (a legmagasabb 1000 forint vagyonelkobzás volt).
Emlékezete[szerkesztés]
2012-ben a falu tanulmányt készíttetett a történtekről és 2012 novemberében a tüntetők előtt tisztelegve a településen emlékművet állítottak.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Ment a nép, mint a processzió – index.hu, 2012. november 10.
- Farkas Gyöngyi: Hatalom és falusi társadalom az 1950-es években. Tüntetések a kollektivizálás ellen., Doktori disszertáció tézisei. 2010. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. (Hozzáférés: 2012. november 10.)
- Varga Zsuzsa: Változások és folytonosságok a szocialista országok agrárpolitikájában, 1953–1964, multunk.hu
További információk[szerkesztés]
- Képek a tüntetésről – galeria.index.hu, (hozzáférés: 2012. november 10.)
- Balogh Géza: Erőszakkal nem kell téesz! Archiválva 2014. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, szabadfold.hu