Nyírő Gyula (orvos)
| Nyírő Gyula | |
.jpg) | |
| Született | 1895. március 12.[1] Dés |
| Elhunyt | 1966. május 4. (71 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | neurológus |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1917) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (5-1-240) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírő Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nyírő Gyula Géza (Dés, 1895. március 11.[2] – Budapest, 1966. május 4.)[2] orvos, elme-ideggyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).
Élete[szerkesztés]
Szülei Nyirő Géza és Blaska Gizella voltak.[2] A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett 1912-ben. [3]. 1917-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen kapta meg orvosi diplomáját. 1920-ig ott dolgozott Lechner Károly oldalán, majd 1922-ig Budapesten a lipótmezei elmegyógyintézetben tevékenykedett mint alorvos, 1927-ig a szegedi elmeklinikán volt tanársegéd, valamint adjunktus. 1926-ban a szegedi egyetemen megszerezte egyetemi magántanári képesítését, 1931-ben pedig ugyanott címzetes rendkívüli tanárrá avatták. 1928-tól a lipótmezei elmegyógyintézet főorvosaként dolgozott, 1939-től az angyalföldi elmegyógyintézet igazgató főorvosa, 1951-től a Budapesti Orvostudományi Egyetemen pszichiátriát tanított. Legfontosabb kutatási területe a szkizofrénia volt, Meduna Lászlóval közösen vett részt a cardiazol-, illetve elektrosokk-terápia klinikai kidolgozásában. Ezen felül leírta a szkizofrénia struktúra-elméletét. A híres emberek betegségeivel is foglalkozott és sikerült bizonyítania, hogy Semmelweis Ignác idegrendszeri tünetei a szepszis által okozott toxinfelszívódásnak voltak a következményei. (A 2000-ben, korszerűbb eljárással elvégzett vizsgálat viszont mégis az 1965-ös dementia luetica hipotézist igazolta.) Felesége Bartha Mária volt, akivel 1919-ben házasodott össze Aranyosgyéresen.[2]
Emlékezete[szerkesztés]
Nevét viseli Budapest XIII. kerületében a Nyírő Gyula Kórház.
Fontosabb művei[szerkesztés]
- Elmekórtan (Szabó Józseffel, Szeged, 1926)
- Psychoanalisis (Budapest, 1931)
- Semmelweis betegsége (Haranghy Lászlóval, Regöly-Mérei Gyulával és Hüttl Tivadarral, Budapest, 1965)
- Psychiatria, Medicina Könyvkiadó, 1967
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11359.htm, Nyírő Gyula, 2017. október 9.
- ↑ a b c d Budapest XIII. kerületi állami halotti anyakönyv 801/1966.
- ↑ |Kolozsvári véndiákok honlapja
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- História - Tudósnaptár
