Novoty
| Árvaújhely (Novoť) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Námesztói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1691 |
| Polgármester | František Poleta |
| Irányítószám | 029 55 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | NO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3713 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 88 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 752 m |
| Terület | 37,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 25′ 40″, k. h. 19° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 25′ 40″, k. h. 19° 16′ 00″ | |
| Árvaújhely weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaújhely témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Árvaújhely (szlovákul Novoť) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Námesztótól 20 km-re nyugatra, a lengyel határ közelében fekszik. Közúti határátkelőhely Lengyelország (Ujsoty) felé.
Története[szerkesztés]
A falu 1691-ben keletkezett az árvai váruradalom részeként. Kezdetben Gyurkó volt a neve, majd 1696-ban „Gyurczekova”, 1712-ben pedig „Novotty” néven említik. 1715-ben 250-en lakták. 1778-ban 667 volt a lakosság száma.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NOVOTJ. Novotti. Elegyes Lengyel falu Árva Vármegy. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik azon völgyben, mellyben Zakamenec épűlt, nem kedves helyen, határja sovány, mert az árvíz rongállya.”[2]
1828-ban 186 házában 1180 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, lentermesztéssel, fazsindely és lemez készítéssel, favágással, tutajozással, faszerszámok, faedények készítésével foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Novotti, tót falu, Árva vármegyében, 1184 kath. 6 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Lent termeszt; zsindelyt, vásznat csinál. Sessioja 48 4/8 F. u. az árvai uradalom.”[3]
A 20. század elején nevét „Árvaújhely”-re magyarosították (korábban: Novoty), de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1571, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 3065 lakosából 3047 szlovák volt.
2011-ben 3356 lakosából 3310 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1942 és 1948 között épült a korábbi fatemplom helyett.
- Szentháromság szobra 1806-ban, Nepomuki Szent János és Szenvedő Krisztus szobra 1825-ben, Pietája 1800-ban készült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Námesztói járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
