Novial nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Novial
Flag of Novial.svg
Kiejtés [noviˈal]
Alkotó Otto Jespersen
Első kiadás dátuma 1928
Nyelvcsalád mesterséges nyelv
Írásrendszer latin írás
Forrásai latin, germán, eszperantó, ido, esetenként más mesterséges nyelvek
Nyelvkódok
ISO 639-1 -
ISO 639-2 art
ISO 639-3 nov

A novial nyelv a mesterséges nyelvek egyike. Elemző-levezető módszerrel szerkesztett naturalista nyelv. A dán nyelvész, Otto Jespersen (18601943) tervezte. Nyelvtana 1928-ban jelent meg, 1930-ban kiadták a nyelv szótárát, a Novial Lexikét.

Jespersen eleinte a volapük nyelv híve volt, majd részt vett a Delegáció munkájában és aktív idista lett. Véleménye szerint az etnikus nyelvek nem alkalmasak nemzetközi használatra, csak egy tudatosan szerkesztett nyelv töltheti be ezt a funkciót.

Időközben Jespersen átdolgozta nyelvét és engedve a hagyományos helyesírást pártolóknak, a novial fonetikusból ortografikus nyelvvé válik.

A nyelv Jespersen halála után szinte teljesen eltűnt, bár a '90-es években több reformkísérlet készült rá (Novial '98, Novial Pro valamint James Chandler és Jay Bowkes projektjei).

A novial betű- és hangrendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A novial ábécé 23 betűből áll:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, X, Y

A magyartól eltérő betűk a következők:

  • a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
  • ch – magyar cs
  • j – magyar zs
  • qu – magyar k és egy félhangzós u kapcsolata
  • s – magyar sz
  • sh – magyar s
  • ts – magyar c
  • y – magyar j

A hangsúly az utolsó mássalhangzó előtti magánhangzón van, ezen a ragok nem változtatnak.

Szóképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előképzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • anti- – valami ellenes: antimilitarista (hadseregellenes)
  • arki- – kiemelkedő nagyság, méltóság; fő-: arkiepiskopo (érsek)
  • bo- – sógorsági viszonyt (házasság által létrejött rokoni kapcsolatot) fejez ki: bopatro (após)
  • dis- – szét-: dissenda (szétküld)
  • ex- – volt, lemondortt, ex-: exministro (ex-miniszter)
  • mal- – valaminek a rossz volta: malodore (rossz szagú)
  • mi- – fél-, félig: mihore (félóra)
  • mis- – rosszul-, félre-: misdukte (rosszul vezetett)
  • non- – tagadás jelzése: nonposibili (lehetetlen)
  • par- – befejezett szemléletű ige képzője: parlekte (olvasás útján)
  • pseudo- – ál-: pseudoprofeto (álpróféta)
  • retro- – visszafelé irányt jelöl: retrodukte (hátravezet)
  • ri- – újra, vissza: ridona (visszad)

Utóképzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • -ach- – silányító képző: populache (csőcselék)
  • -ad- – gyakorító képző, tartós, szokásosan ismétlődő cselekményt fejez ki: frapada (ütögetni)
  • -aj- – konkrét dolgot, anyagot jelentő szót képez: plantaje (vetemény)
  • -al- – melléknévképző (latin -alis): national (nemzeti)
  • -an- – tag, lakos: italiane (olasz)
  • -ar- – csoportképző (latin -arium): vortaro (szótár)
  • -ari- – helyiségképző: chapelaria (kalaposüzem)
  • -ebl- – lehetőség kifejezésére: lektebli (olvasható)
  • -ed- – mennyiségképző: manuede (maroknyi)
  • -end- – -andó, -endő: lektendi (olvasandó)
  • -es- – elvont fogalmat képez; a szenvedő rövid alak képzője: richeso (gazdagság)
  • -esk- – a cselekvés megkezdését jelzi; valamilyenné válni: rideska (nevetséges)
  • -i- – országnév-képző; elvont fogalmak képzője: Anglia (Anglia), filosofia (filozófia)
  • -id- – emberi utód, leszármazott, szülött, ivadék: regide (királyfi)
  • -ier- – tulajdonságjelző: rentiere (járadékos)
  • -ifik- – valamilyen produktumot létrehozni: verifika (igazolni)
  • -il- – eszköz-, szerszám-képző: ludilo (játék); önállóan: ilo = instrumento (szerszám, eszköz)
  • -ind- – valamire méltó: admirindi (csodálatos)
  • -ion- – főnévképző: diskusione (társalgás)
  • -is- – eszközzel végzett cselekvés: modernisa (divatoskodni)
  • -ist- – hivatásszerű foglalkozást jelöl, továbbá valamilyen „-izmus” követőjét: artiste (művész)
  • -iv- – melléknévképző: sugestiv (szuggesztív)
  • -oz- – melléknévképző: kurajozi (bátor)
  • -tori- – helyiség, ahol valamit végeznek: laboratorie (dolgozószoba)
  • -ure- – egy munka eredményét, termékét jelenti: skulpture (szobrászat)
  • -yun- – nem emberi utódot jelöl: katyune (macskakölyök)

Nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozott névelő (nemek szerint): la, la, le; los, las, les; li (önállóan álló melléknév előtt)

Határozatlan névelő: un

Főnév végződése: -o (hímnem): infanto (fiú), -a (nőnem): infanta (leány), -e (gyűjtőnem): infante (gyermek)

Főnév többes száma: -shomes (emberek)

Melléknév végződése: -i. Ha önállóan áll, többes számban megkapja az -s ragot: Hir es kelki roses: ob vu prevera li blankis o li redis? (Itt van néhány rózsa: a fehéreket vagy a pirosakat szereti?)

Fokozás: plu boni kam – min boni kam – tam boni kam – maxim boni – minim boni

Névmások:

  • Személyes névmások: me, vu, lo/la/le; nus, vus, les
  • Birtokos névmások: men, vun, lon/lan/len; nusen, vusen, lesen
  • Visszaható névmások: se; sen
  • Kérdő névmások: qui, que, quo; quanti, quand, …
  • Vonatkozó névmás: kel
Lo profesoro, kelen libres nule lekte…
A tanár, kinek a könyveit senki sem olvassa…

Számnév:

  • Tőszámnév: un, du, tri, quar, sink, sex, sep, ok, nin, dek; sent, mil, milione, …
  • Sorszámnév: unesmi, duesmi, …
  • Törtszámnév: duime, sentime, …
  • Szorzőszámnév: duopli, triopli, …

Ige:

  • Főnévi igenév: tu veni
  • Jelen idő: veni
  • Múlt idő: did veni vagy venid
  • Befejezett jelen idő: ha veni
  • Régmúlt idő: had veni
  • Jövő idő: bli veni
  • Feltételes mód: vud veni vagy venud
  • Összetett jövő idő: ha bli veni
  • Melléknévi igenév: -nt-: venanto – venanta

Si lo vud veni, me vud protekte lo. vagy Si lo venud, me protektud lo.
Ha jött volna, megvédtem volna őt.

Ob vu povud montra a me le vie a X?
Meg tudná mutatni nekem az X-be vezető utat?

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
novial nyelvű változatát!