Újbosác
| Újbosác (Nová Bošáca) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1950 | ||
| Polgármester | Ján Žucha | ||
| Irányítószám | 913 08 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | NM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1027 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 302 m | ||
| Terület | 33,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 52′ 43″, k. h. 17° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 43″, k. h. 17° 47′ 45″ | |||
| Újbosác weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újbosác témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Újbosác (szlovákul Nová Bošáca) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Vágújhelytől 15 km-re északra, a Fehér-Kárpátokban a fekszik.
Története[szerkesztés]
Az eredetileg Bosác határában fekvő terület a 17. század elején kezdett benépesülni, amikor az ellenreformáció elől menekülő cseh protestánsok, valamint délről a török támadások elől menekülő szlovákok érkeztek ide. Nevét a délkeletre fekvő Bosác községről kapta, amelynek területéből kialakult. A trianoni békeszerződésig területe Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott
Újbosác község hivatalosan 1950. július 1-én jött létre 23 kis telepből, melyek Bosác területéből szakadtak ki. Ezek Bestiné, Dubová, Grúň, Hajdarová, Holička, Nová Hora, Jastrabské, Horné Kameničné, Dolné Kameničné, Šeňákova Kopanica, Valentova Kopanica, Krivé Kúty, Mravcové, Ochodničári, Vlčie Oko, Osikoviny, Predbošáčka, Predpoloma, Prieseky, Radvaň, Dzurákov Salaš, Španie és Ukovčiari. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel, hímzéssel, kosárfonással, faárukészítéssel foglalkoztak. 1944. október 13-án súlyos harcok folytak itt a Dimbrorov partizánegység és a német csapatok között, melynek során 15 partizán esett el. A települést csak 1945. április 19-én szabadította fel a szovjet hadsereg. A községnek ma temploma, kultúrháza, postája, iskolája is van, melyek nagyrészt az 1970-es években épültek.
Népessége[szerkesztés]
2001-ben 1220 lakosából 1194 szlovák volt.
2011-ben 1141 lakosából 1114 szlovák volt.
2021-ben 1360 lakosából 1 magyar, (+1) cigány és ruszin, 1304 (+4) szlovák, 15 (+2) egyéb és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1972-ben épült.
- A szlovák nemzeti felkelés emlékműve.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ ma7.sk
Források[szerkesztés]
- Jaroslav Kukuča 2016: Osídlenie Bošáckych kopaníc
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A község honlapja
- Községinfó
- Újbosác Szlovákia térképén
- E-obce.sk
- Tourist-channel.sk
- Pramen info
- Az alapiskola honlapja
A Vágújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) | ||
Alsószernye (Dolné Srnie) · Alsóvisnyó (Višňové) · Beckó (Beckov) · Bogoszló (Trenčianske Bohuslavice) · Borsós (Hrachovište) · Bosác (Bošáca) · Botfalu (Bzince pod Javorinou) · Brunóc (Brunovce) · Császtó (Častkovce) · Csejte (Čachtice) · Felsőleszéte (Podolie) · Felsőszerdahely (Horná Streda) · Gallyas (Haluzice) · Kalános (Kalnica) · Kismodró (Modrovka) · Kocsóc (Kočovce) · Lobonya (Lubina) · Morvamogyoród (Moravské Lieskové) · Nagymodró (Modrová) · Nemesváralja (Zemianske Podhradie) · Ocskó (Očkov) · Ótura (Stará Turá) · Patvaróc (Potvorice) · Pobedény (Pobedim) · Szentmiklósvölgye (Stará Lehota) · Temetvény (Hrádok) · Újbosác (Nová Bošáca) · Újszabadi (Nová Lehota) · Vághorka (Hôrka nad Váhom) · Vágluka (Lúka) · Vágmosóc (Považany) · Vágújfalu (Nová Ves nad Váhom) · Vagyóc (Vaďovce) |  | |