Norvég vajválság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A norvég vajválság 2011-ben kezdődött, amikor súlyos vajhiány keletkezett Norvégiában, melynek nyomán drámaian megnövekedett a vaj ára. Az élelmiszerboltokban rendszerint az áruszállítást követően perceken belül elfogyott a vaj.[1] A vajhiány olyannyira heves félelmet keltett a norvégiai fogyasztók körében, hogy a BT című dán bulvárlap tréfálkozva megjegyezte, kitört a „vajpánik” Norvégiában.[2]

Norvég termelésű vaj

Előzményei[szerkesztés]

Norvégiában igen népszerű termék a vaj, mely rendkívül fontos eleme a hagyományos ünnepi étkezésnek, kiváltképpen alacsony szénhidráttartalmú, zsírban gazdag étrend keretében.[3] 2011 nyarán a szokásosnál nagyobb mennyiségű csapadék esett Norvégiában. Ennek hatására körülbelül 20 000 000 literrel csökkent a tejtermelés, és kezdetét vette a vajárinfláció Norvégiában.[1] Ezzel egyidejűleg fokozatosan több norvég fogyasztó tartott igényt vajra – 2011 októberében 20%-kal, novemberében 30%-kal nőtt a norvégiai vajértékesítés.[4] Így 2011 decemberére egyetlen 250 grammos Lurpak külföldről behozott vaj 300 norvég koronába (majdhogynem 10 000 forintba) került.[5] Ekkor a norvég tejipar úgy becsülte, hogy körülbelül 500-1000 tonnás a vajhiány.

A vaj szűke folytatódott az importárura kirótt, a belföldi tejipar oltalmazása végett kivetett magas vámilletékből kifolyólag, ugyanis ennek következményeként a belföldi termelők tudhatják magukénak a norvégiai vajtermékpiac zömét.[6] A norvég vaj akkoriban csaknem 90%-át előállító Tine szövetkezet és egyben tejtermékpiac-szabályozásért felelős szerv inadekvát válságkezelését hibáztatta számos termelő, mondván, hogy nem adott kellő tájékoztatást a megnövekedett termelési keretről. A szövetkezet exporttal kapcsolatos döntéseit is okolták egyes elemzők a krízishelyzet kialakulásáért.[7]

Reakciók[szerkesztés]

A Tinét ért kritika okán felhívta a szövetkezet a norvég kormányzatot, hogy csökkentse a vámot a norvégiai vajkereslet külföldi vajáruval való, megfizethető áron történő kielégítése érdekében. A kormány teljesítette a kérést, 80%-kal mérsékelte a vámilletéket: kilogrammonként 4 norvég koronára szállította le. A Tine szóvivője azonban úgy nyilatkozott, hogy az intézkedés nem eredményez nagyságrendileg hangsúlyos változást a vajkészletet illetően 2012 januárjáig.[6]

Utóhatás[szerkesztés]

A norvég kereskedők hozzávetőlegesen 43 millió norvég koronát buktak a válság következményeképp. A Haladás Párt megkövetelte a Tinétől, hogy nyújtson kárpótlást az élelmiszerárusoknak.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Andersen, Audrey. „Butter shortage puts the knife into Norwegian Christmas plans”, The Guardian, 2011. december 14. (Hozzáférés ideje: 2019. október 26.) (brit angol nyelvű) 
  2. Bakalus, Silla: Norge i smør-panik: Sælges for 600 kroner kiloet på nettet (dán nyelven). www.bt.dk, 2011. december 5. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  3. Dec 2011, 12:23PM GMT 14: Norway butter shortage: 'margarine is just not the same' (angol nyelven). www.telegraph.co.uk, 2011. december 14. [2019. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
  4. Dec 2011, 12:23PM GMT 14: Norway butter shortage: 'margarine is just not the same' (angol nyelven). www.telegraph.co.uk, 2011. december 14. [2019. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  5. Kirkbak, Jesper: Et kilo smør koster nu over 1000 kroner (dán nyelven). www.bt.dk, 2011. december 11. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
  6. a b Spreading butter crisis forces cut in import tax (angol nyelven). www.scotsman.com. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
  7. Andersen, Audrey. „Butter shortage puts the knife into Norwegian Christmas plans”, The Guardian, 2011. december 14. (Hozzáférés ideje: 2019. október 28.) (brit angol nyelvű) 
  8. FrP Requires Tine to Pay for Butter Crisis in Norway (amerikai angol nyelven). The Nordic Page, 2012. március 12. (Hozzáférés: 2019. október 28.)