Nordrach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nordrach
Pfarrkirche St. Ulrich Hinten.JPG
Nordrach címere
Nordrach címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Irányítószám 77787
Körzethívószám 07838
Rendszám OG
Népesség
Teljes népesség1880 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség49,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 297
  • 317
m
Terület37,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Nordrach (Németország)
Nordrach
Nordrach
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 23′ 53″, k. h. 8° 04′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 53″, k. h. 8° 04′ 48″
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Nordrach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nordrach témájú médiaállományokat.

Nordrach település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. A Fekete-erdő egyik völgyében helyezkedik el a település.Lakosainak száma 1880 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/- Nordrach Oberkirch és Gengenbach községekkel határos. A településen híres Tüdőszanatóriumok működnek.

Földrajza[szerkesztés]

Földrajzi elhelyezkedés[szerkesztés]

Nordrachi panoráma

Nordrach község majdnem hat kilométer hosszan terül el az azonos nevű Nordrach patak völgyében. A Zell am Harmersbach (6 km) és a Bad Peterstal-Griesbach (12 km)-re található. Távolsága Offenburg városától 28 km. A település területén a tengerszint feletti magasság 255–878 m között változik.

Szomszédos települések[szerkesztés]

A település északon Oberkirch és Oppenau városokkal, keleten Oberharmersbach, délen Zell am Harmersbach városával, nyugaton pedig Gengenbach városával határos.

Területi elosztás[szerkesztés]

A település területének 79% -a erdő, 17% -át mezőgazdaság használja, a többi település.

Története[szerkesztés]

A zsidó temető

Az első dokumentummegemlítés 1139-ből származik. A Nordrach völgy hátsó része a Gengenbach-kolostorhoz tartozott, míg a többi terület Zell császári városhoz tartozott. 1803-ban Nordrachot elválasztották a Zell-től, és 1929-ben Nordrachtól több elkülönülő házat is a faluhoz csatoltak.

Az állam által jóváhagyott klimatikus egészségügyi üdülőhelyen 1891 óta számos szanatóriumban kezelik a tüdőbetegeket, mert a völgy ideális volt erre. Ma még mindig működnek gyógyfürdő-vállalkozások, de az orvosi terápiák ma már nem jellemzőek.

A Rotschild Klinika

A Nordrach a Wolfach járásba tartozott, feloszlatásával a hely 1973-ban az Ortenau járáshoz került. 1975-ig a Nordrachnak négy tuberkulózis klinikája volt. Különösen figyelemre méltó a népgyógyászati létesítmény a Nordrach-klinika, amelyet Dr. Otto Walther és felesége, Dr. Hope Adams 1884-ben alapíott. A faluban jelen volt még az ortodox zsidó Rothschild klinika kóser konyhával és zsinagógával. Még a mai napig is létezik egy kis zsidó temető a faluban. Ezt a klinikát a nácik 1942 novemberében bezáratták. A zsidó orvosok, ápolók és betegek nagy részét Theresienstadtba és Auschwitzba deportálták és meggyilkolták.

Vallás[szerkesztés]

A közösség római katolikus. A helyi katolikus templomot Szent Ulrich tiszteltére szentelték. A néhány protestáns hívő Zell am Harmersbachba jár istentiszteletre.

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Politika[szerkesztés]

Az önkormányzat a Zell am Harmersbach város közigazgatási közösségéhez tartozik.

Önkormányzati tanács[szerkesztés]

A 2014. május 25-i önkormányzati választás a következő eredményt hozta 62,18% -os részvételi arány mellett

Párt Képviselők száma %-os eredmény
CDU 4 41,51%
FW 3 28,76%
UWN 3 29,73%

Polgármesterek[szerkesztés]

  • 1803: Anton Feger
  • 1805: Georg Öhler
  • 1810: Josef Diller
  • 1811–1816: Anton Herrmann
  • 1816–1819: Johannes Spitzmüller
  • 1819–1825: Josef Diller
  • 1825–1830: Johannes Spitzmüller
  • 1830–1832: Georg Stubenwirt
  • 1832–1837: Josef Oehler (képviselő 1832-ig majd később polgármester)
  • 1837–1837: Spitzmüller (polgármester)
  • 1837–1839: Bernhard Benz
  • 1840–1846: Johann Spitzmüller
  • 1846–1848: Andreas Huber (1848 április 10-től forradalmi résztvevő)
  • 1848–1849: Johann Erdrich (1848–1849 a forradalom végéig)
  • 1849–1861: Paul Spitzmüller
  • 1861–1882: Lorenz Spitzmüller
  • 1882–1902: Mathias Gißler
  • 1903–1921: Wilhelm Erdrich
  • 1921–1923: August Lehmann (1923-ban meghalt)
  • 1923–1924: Wilhelm Erdrich (meghalt mielőtt lejárt a mandátuma)
  • 1924–1933: Johann Evangelist Spitzmüller
  • 1933–1945: Ludwig Spitzmüller (valószínűleg a kerületi hivatal által kinevezett, NSDAP)
  • 1945–1946: Jakob Spitzmüller
  • 1946–1948: Josef Spitzmüller
  • 1948–1957: Jakob Oehler
  • 1957–1977: Wilhelm Benz
  • 1977–1983: Bernhard Apfel
  • 1983–2007: Herbert Vollmer (párt nélküli)
  • 2007 bis heute: Carsten Erhardt (FDP)

Partnervárosok:[szerkesztés]

Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés]

Hagyományosan a térség lakói a mezőgazdaságból és az erdőgazdálkodásból éltek. A meredek lejtők és az ezzel járó eróziós kockázat miatt a mezők művelése nehéz volt és drága. Miután a második világháborúban megsemmisültek a kisebb üzemek, a környék a drasztikus hanyatlásnak indult. 2003-ban 15 kisebb üzem és körülbelül 60 mezőgazda (erdőgazdálkodó) működött.

2011-ben körülbelül 850 munkahely volt Nordrachban, ezek 57% -a feldolgozóiparban. Az ingázók egyenlege pozitív: 530 munkavállaló más közösségekből érkezik Nordrach-ba munka céljából.

Közlekedés[szerkesztés]

A gyógyfürdő üzemeltetése miatt a Biberach - Zell - Nordrach útvonalon autóbusz-vonal jött létre. Soha nem volt vasútvonal Nordrachig, de a korábbi 95-ös országútot (ma 5354-es út) 1906 és 1910 között kibővítették. A város közlekedésének javításának az érdekében az 1980-as években megkezdődött az út felújítása amit már több mint 20 éve megterveztek de a lakosság tiltakozott ellene. Még a Nordrach Schnurr autóbusz-társaság által üzemeltetett magánbusz vonal az egyetlen tömegközlekedési kapcsolat a Harmersbach-völgybe. Tömegközlekedéssel viszont nem lehet eljutni a Renchtalba.

Tüdőgyógyászat[szerkesztés]

A Nordracht-völgyben hamar felfedezték hogy alkalmas tüdőgyógyászati célokra és már a 19. század végén elismerték mint gyógyhely. A szélvédett és ködmentes helyen számos tüdőgyógyászati intézmény létrehozását támogatták, amelyek mára már megszűntek létezni. Ezek miatt a Nordrach-ot a Badeni Davos-nak is hívták. Manapság két modern rehabilitációs klinika működik a településen.

A Junker gépgyár manapság

Faipar[szerkesztés]

A fafeldolgozásnak is hagyománya van a Nordrachban. Öt fűrésztelep működik a településen és emellett számos feldolgozóüzem.

A Nordrachi általános iskola.

Gépipar[szerkesztés]

Az idők folyamán kézműves vállalatok is kialakultak:

  • az Erwin Junker által alapított gépgyár, a Junker csoport anyavállalata, a precíziós csiszológépek gyártója, beszállítója az autóipar számára világszerte.
  • LTA szellőztetési technológiai cég amely ipari elszívó és légtisztító rendszereket gyártanak.
  • Echtle fűrésztelep.

Oktatás[szerkesztés]

A Nordrach-nak egy saját általános iskolája és óvodája is van.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szent Ulrich plébániatemplom[szerkesztés]

A templom a temető felől nézve
A Käshammersche kereszt

A templomot Johannes Schroth tervezte és építette 1904 és 1905 között. A templom a patak miatt a település északkeleti részén található. Magasabban van, mint a patak. A bal oldali folyosón lévő boltozatos keresztelőkápolna a templom legidősebb része: az 1618-ból is lehet olvasni írásokat a falon, a szövegek egy a korábban itt állt templomból származnak. 12 vörös homokkő oszlop tartja meg a 40,8 méter hosszú, 17,2 méter széles és 17 méter magas templombelsőt.Az oldalsó folyosón található kilenc ablak és a hajó felső részén található nyolc ablak elegendő fényt enged be a templomba, annak ellenére, hogy mind festettek. A tizennégy segítőszent életének jeleneteit ábrázolják az ablakok. Az 1905-ben faragott és festett főoltár a "Fájdalmas rózsafüzér" jeleneteivel szemlélteti az üdvösséget. Érdemes megnézni a szószéket a négy evangélista és a tanító Krisztus ábrázolásával, a pieta és az oltár a templom hátuljában, míg a tizenkét apostol életnagyságú alakja a főhajóban található. 2005-ben felújították a főoltárt, a szószéket és a két oldalsóoltárt. A templom északi oldalán áll a Käshammersche kereszt, amelyet 1784-ben állított egy korábbi nordrachi lakos, Johannes Käshammer. A keresztet 2014-ben restauráltak.

Gyógypark[szerkesztés]

A Nordrachban 1930 óta van egy gyógyparkja is a város központjában, amelyben zenepavilon és mini golfpálya is van.

A tehenész szökőkút[szerkesztés]

A kút

A város bejáratánál észrevehető a tehenészkút, amelynek célja a mezőgazdaság fontosságának hangsúlyozása a Nordrachi-völgyben, és amelyet a város alapításának 850. évfordulójára építettek.

Múzeumok[szerkesztés]

Az uszoda közvetlen közelében található az 1991-ben megnyitott Nordracher Babamúzeum. 100 000 látogatóval az Ortenau járás leglátogatottabb múzeumainak statisztikája alapján második helyen áll a Gutach-i Fekete-erdő Szabadtéri Múzeum mögött. A babamúzeumban 1500 baba és mackó található, amelyeket főként Gaby Spitzmüller készített és gyűjtött össze, összesen 250 négyzetméteren tekinthetők meg. A Nordracher Babamúzeum eltér a szokásos kiállítási formától, mivel a 31 kirakat tematikusan igazodik egymáshoz.

Híres szülöttek[szerkesztés]

  • Georg Josef Seybel (1825–1886),Ügyvéd, az állami parlament tagja
  • Karl Josef Oehler (1889–1917), Show és műrepülő pilóta
  • Gerda Walther (1897–1977), Filozófus és parapszichológus
  • Erwin Junker (* 1930) A Nordrachban székhellyel rendelkező gépgyár alapítója
  • Wilhelm Oberle (1931–2018)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nordrach című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit és forrásait annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]