Non ho l’età
| Non ho l’età | |
| Adatok | |
| Év | 1964-es Eurovíziós Dalfesztivál |
| Ország |  Olaszország |
| Előadó(k) | Gigliola Cinquetti |
| Nyelv | olasz |
| Dalszerző | Nicola Salerno |
| Szövegíró | Mario Panzeri |
| Karmester | Gianfranco Monaldi |
| Dalszöveg | diggiloo.net |
| Eredmények | |
| Döntő | 1. hely, 49 pont |
| Kronológia | |
| Előző | ◄ Uno Per Tutte (1963) |
| Következő | Se Piangi, Se Ridi (1965)► |
A Non ho l’età (magyarul: Nem vagyok elég idős) című dal volt az 1964-es Eurovíziós Dalfesztivál győztes dala, melyet az akkor tizenhat éves olasz Gigliola Cinquetti adott elő olasz nyelven.
A dal a Sanremói Dalfesztivál győzteseként nyerte el az indulás jogát. A dal egy ballada, melyben az énekesnő arról beszél, hogy még nem elég idős ahhoz, hogy szerelmes legyen.
Az 1964-es dalfesztivál teljes egészéről nem, de a győztes dal előadásáról maradt fenn videófelvétel.
Ötvennyolc évvel később Gigliola Cinquetti a 2022-es Eurovíziós Dalfesztivál vendégeként ismét előadta a dalt.[1]
A március 21-én rendezett döntőben a fellépési sorrendben tizenkettedikként adták elő, a portugál António Calvário Oração című dala után, és a jugoszláv Sabahudin Kurt Život Je Sklopio Krug című dala előtt. A szavazás során negyvenkilenc pontot szerzett, mely az első helyet érte a tizenhat fős mezőnyben. Ez volt Olaszország első Eurovíziós győzelme.
A következő olasz induló Bobby Solo Se Piangi, Se Ridi című dala volt az 1965-ös Eurovíziós Dalfesztiválon.
A következő Eurovíziós győztes a luxemburgi France Gall Poupée de cire, poupée de son című dala volt.
Kapott pontok
[szerkesztés]| Zsűrik | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 LUX |
 NED |
 NOR |
 DEN |
 FIN |
 AUT |
 FRA |
.svg){kind=small} GBR |
 GER |
 MON |
 POR |
ITA |
.svg){kind=small} YUG |
 SUI |
.svg){kind=small} BEL |
.svg){kind=small} ESP |
||||||||||||||||||||||||||||
| Kapott pontok | 5 | 5 | 0 | 0 | 5 | 5 | 0 | 5 | 3 | 3 | 5 | 5 | 3 | 5 | 0 | ||||||||||||||||||||||||||||
| A tábla a fellépés sorrendjében van rendezve | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Slágerlistás helyezések
[szerkesztés]| Slágerlisták (1964) | Lh.* |
|---|---|
| Argentína[2] | 4 |
| Belgium[3] | 1 |
| Dánia[4] | 1 |
| Dél-Afrika[5] | 4 |
| Egyesült Királyság[6] | 17 |
| Franciaország[7] | 2 |
| Finnország[8] | 3 |
| Hollandia[9] | 2 |
| Hongkong[8] | 2 |
| Írország[10] | 5 |
| Mexikó[11] | 9 |
| Németország[12] | 3 |
| Norvégia[13] | 3 |
| Olaszország[14] | 1 |
| Spanyolország[14] | 1 |
| Svájc[11] | 2 |
| Uruguay[5] | 3 |
*Lh. = Legjobb helyezés.
További információk
[szerkesztés]- Dalszöveg
- YouTube videó: A Non Ho L'Età című dal előadásának részlete a koppenhágai döntőn
- YouTube videó: A teljes előadás videófelvétele
Források
[szerkesztés]- ↑ Sì! Gigliola Cinquetti returns to the Eurovision Grand Final 🇮🇹 (brit angol nyelven). Eurovision.tv, 2022. május 4.
- ↑ Billboard Magazine Archive, 1964. 07. 11.
- ↑ ukmix.org. [2014. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 27.)
- ↑ danskehitlister.dk. [2014. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 27.)
- ↑ a b Billboard Magazine Archive, 1964. 06. 06.
- ↑ Archivált másolat. [2014. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 27.)
- ↑ Billboard Magazine Archive, 1964. 05. 09.
- ↑ a b Billboard Magazine Archive, 1964. 07. 18.
- ↑ Dutcharts.nl
- ↑ Billboard Magazine Archive, 1964. 06. 13.
- ↑ a b Billboard Magazine Archive, 1964. 05. 02.
- ↑ Media Control Gfk. [2013. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 27.)
- ↑ Norwegiancharts.com
- ↑ a b ukmix.org. [2014. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 27.)
