Nok (kultúra)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Nok-kultúra területe Nigériában

A vaskori, (i.e. 1000 és i.sz. 500 között) fennállt Nok kultúra Nyugat-Afrika legelső olyan közössége volt, mely már bizonyítottan vasat olvasztott.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nok kultúra a Szaharától délre eső és a Niger és Benue folyók között, Közép-Nigéria területén fekvő háromszögben, Katsina és Sokoto városok közelében található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nok terakotta szobrocska a Louvreban

A civilizáció első nyomait véletlenül fedezték fel 1931-ben, a Jos -fennsíkon Közép-Nigériában ón bányászat közben a az azonos nevű falu közelében.

A terrakotta szobrocskák stilizált állati és emberi alakok. Jellemzőik az elliptikus, háromszög alakú szem. Az embert ábrázoló alakok egyéni jellemzői még például a szakáll, ékszerek és extravagáns frizura vagy fejfedő is.

A Nok-terakották funkciója ismeretlen. Egyesek szerint a közösség halott tagjait reprezentálhatták, de van olyan nézet is, hogy fogadalmi ajándék lehetett, esetleg istenábrázolás.

A terakotta szobrocskák pontos feltalálási helyei nem ismertek. Napjainkban egyre nagyobb az érdeklődés irántuk, mind többen próbálják a vaskori társadalmak életét megérteni, amelynek középpontjában a közösség és a technológia találkozása áll, de az antropológusokat főként a vasnak a társadalomban betöltött szerepe foglalkoztatja.

A szobrocskák közül egyre több kerül az illegális műkincskereskedők kezére, a legkeresettebb árucikkek a nemzetközi művészeti piacon. Jelenleg a régészeti lelőhelyek pusztítása és fosztogatása nagyban hátráltatja a Nok kultúra kutatását.

Régészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészek által feltárt terrakotta fejek egyike

A fent is ábrázolt terrakotta fej szobrocskát és társait Peter Breunig és Nicole Rupp német régészek (Goethe Egyetem, Frankfurt) 2010-ben, a fővárostól 160 kilométerre északra, Kushéban találták meg. A fejek a földfelszínhez közel, 60 centiméteres mélységből kerültek elő.

A helyszínen folyó kutatásokat nagyban hátráltatja, hogy folyamatosan tűnnek el a kultúrához köthető terrakotta emlékek a több száz közép-nigériai lelőhelyről, és szinte azonnal megjelennek az illegális kereskedelem piacán, majd a műgyűjtőkhöz vándorolnak.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]