Noah Webster

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Noah Webster
Noah Webster pre-1843 IMG 4412.JPG
Született 1758. október 16.[1][2][3][4]
West Hartford
Elhunyt 1843. május 28. (84 évesen)[1][2][3][4]
New Haven
Állampolgársága amerikai
Gyermekei nyolc gyermek
Foglalkozása
  • lexikográfus
  • nyelvész
  • újságíró
  • politikus
  • író
Tisztség member of the Connecticut House of Representatives
Iskolái Yale College
Kitüntetései az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
Sírhely Grove Street Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Noah Webster témájú médiaállományokat.
Samuel Morse festette portré Websterről
Webster New Haven-i otthona, ahol az An American Dictionary of the English Langauge című szótárat szerkesztette

Noah Webster Jr. (Hartford, 1758. október 16.New Haven, 1843. május 28.) amerikai szótárszerkesztő (lexikográfus), az angol nyelv helyesírásának megreformálásáért kampányoló politikai író.

Manapság egyesek továbbra is az amerikai oktatási rendszer alapítóatyájának tekintik, mert ő dolgozta ki az akkoriban úttörőnek számító új pedagógiai módszereket. Többek között az ő nevéhez fűződik a tankönyvek népszerűsítése és ennek következtében az elterjedésük az Egyesült Államokban, valamint hozzá köthetőek az ikonikus kék színű gyakorlófüzetek, amelyek több nemzedék anyanyelvoktatásának szerves részét képezték.

A Hartfordban, Connecticutban született Webster 1778-ban járta ki a Yale Egyetemet, ahol Oliver Ellsworth amerikai szenátortól részesült jogi oktatásban. Ugyan átment a jogászi szakvizsgán (angolul: bar exam), az álláskeresései kudarcot vallottak, és nem sikerült ügyvédként munkát találnia. Később sikert aratott egy magániskola megnyitásával és egy sorozat oktatási célú könyv megírásával. Ekkor született a híres kék borítós helyesírási gyakorlókönyv (angolul: blue-backed speller) is.

Az amerikai függetlenségi háború és szabadságharc elkötelezett támogatója volt, azt remélte, hogy munkássága az újonnan létrejött amerikai nemzet szellemi alapjául szolgál. Az 1820-as években azonban elpárologtak a nacionalista nézetei, és elkezdte élesen bírálni azt a XIX. századi amerikai társadalmat, amelynek a létrejöttéhez közvetlenül hozzájárult.

1793-ban Alexander Hamilton rábírta Webstert, hogy költözzön New Yorkba, és az áttelepülését követően a Federalista Párt újságának szerkesztőjeként foglalkoztatta őt. Webster meglehetősen hatékony és tehetséges publicistának bizonyult, és számtalan újságcikkét közölték a folyóiratok, valamint több esszéje és tankönyve is megjelent. Ám sikeres karrierje ellenére 1798-ban visszatért Connecticutba, és Connecticut amerikai tagállam törvényhozásának alsó kamarájában, a Képviselőházban politizált. E korszak közben, 1791-ben alapította meg a Connecticut Society for the Abolition of Slavery nevű társaságot, amely célul tűzte ki a rabszolgaság teljes eltörlését az Amerikai Egyesült Államok egészében, habár később Websternek megrendült a hite a rabszolgaságellenes mozgalomban.

1806-ban Webster közzétette az első szótárát, amelyre később a kibővített és átfogóbb szótárát alapozta, ezt végül 1828-ban publikálta. Webster befolyása viszont nem csupán a dikcionárium-szerkesztés területén észlelhető; nagy kihatással volt az amerikai helyesírási szokásokra, amelyek kezdtek eltérni a brit konvenciótól, ahogy egyre több szónak a leegyszerűsített írásmódú alakja honosodott meg Amerikában. Az amerikai szerzőjogi törvénykönyv kialakításában is szerepet játszott.

Webster 1843-ban hunyt el, amikor a szótára második kötetén dolgozott, és a szótár forgalmazási joga George és Charles Merriamhez került. Innen ered az egyik népszerűbb amerikai szótárnak az elnevezése: a Merriam-Webster Dictionary mind Webster, mind a Merriam testvérek nevét a mai napig viseli.

Művei[szerkesztés]

Az alábbi lista nem átfogó, és nem tünteti fel Webster összes művét.

  • Értekezés az angol nyelvről (1789)
  • Az erkölcsi, történeti, politikai és irodalmi tárgyakról szóló esszék és szökevényes írások gyűjteménye (1790)
  • Az amerikai helyesírási könyv (1783)
  • Az elemi helyesírás könyv (1829)
  • A Biblia értéke és a keresztény vallás kiválósága (1834)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Noah Webster. Az angol és az amerikai irodalom Cambridge történetében 18 kötetben (1907–21). vol 18, 25:33, online kiadás
  • Bynack, Vincent P. "Noah Webster és a nemzeti kultúra eszméje: az ismeretelmélet patológiái". Journal of Ideas History 1984 45 (1): 99–114. ISSN 0022-5037 ISSN   0022-5037 Jstorban
  • Ellis, Joseph J. A forradalom után: Korai amerikai kultúra profiljai 1979. 6. fejezet, értelmező esszé online kiadás
  • Gallardo, Andres. "Az amerikai angol nyelv szabványosítása." PhD értekezés U. New York, Buffalo 1980. 367 pp. DAI 1981 41 (8): 3557-A. 8104193, a Webster szótárára összpontosítva
  • Kendall, Joshua. Az elfelejtett alapító Atya: Noah Webster Obsession és egy amerikai kultúra létrehozása (2011)
  • Leavitt, Robert Keith. Noé bárkája New England Yankees és az Endless Quest: az eredeti Webster szótárak rövid története, különös tekintettel az első száz évre (1947). 106 pp
  • Lepore, Jill. "Noé márka: Webster és az eredeti szótárháborúk." A New Yorker (2006. november 6.). 78-87. online kiadás
  • Malone, Kemp. "Webster, Noah", az amerikai életrajz szótár, 10. kötet (1936)
  • Micklethwait, David. Noah Webster és az amerikai szótár (2005)
  • Morgan, John S. Noah Webster (1975), népszerű életrajz
  • Moss, Richard J. Noah Webster (1984). 131 pp. Wester szerzőként
  • Nelson, C. Louise. A gazdasági oktatás elhanyagolása a Webster 'Blue-Backed Speller' amerikai közgazdászának, Vol. 39, 1995 online kiadás
  • Pelanda, Brian. A kulturális függetlenségi nyilatkozatok: a korai amerikai szerzői jogi törvények átjárásának mögött álló nacionalista imperatív, 1783–1787 . 58, p. 431, 2011.
  • Proudfit, Isabel. Noah Webster A szótár apja (1966).
  • Rollins, Richard. Noah Webster hosszú útja (1980) (ISBN 0-8122-7778-3)
  • Rollins, Richard M. "Szavak társadalmi ellenőrzésként: Noah Webster és az amerikai szótár létrehozása". American Quarterly 1976 28 (4): 415–430. ISSN 0003-0678 ISSN   0003-0678 JSTOR.
  • Scudder, Horace E.. Noah Webster. Cambridge, Mass.: The Riverside Press (1881)  Scudder, Horace E.. Noah Webster. Cambridge, Mass.: The Riverside Press (1881)  Scudder, Horace E.. Noah Webster. Cambridge, Mass.: The Riverside Press (1881)  (az American Men of Letters sorozatból. New York: Houghton, Mifflin és Company)
  • Snyder, K. Alan. Noah Webster meghatározása: elme és erkölcs a korai Köztársaságban (1990). 421 pp.
  • Southard, Bruce. - Noah Webster: Amerika elfelejtett nyelvésze. American Speech 1979 54 (1): 12–22. ISSN 0003-1283 ISSN   0003-1283 Jstorban
  • Unger, Harlow Giles. Noah Webster: Egy amerikai hazafi élete és ideje (1998), tudományos életrajz
  • Warfel, Harry R. Noah Webster: Amerikai iskolásmester (1936), szokásos életrajz

Elsődleges források[szerkesztés]

  • Harry R. Warfel, szerk., Letters of Noah Webster (1953)
  • Homer D. Babbidge Jr., szerk., Noah Webster: Amerika (1967), az írásaiból származó válogatások
  • Webster, Noah. Az amerikai helyesírási könyv: a Noah Webster 1836-os kiadása az Egyesült Államokban az angol nyelv használatának rusztikáit tartalmazza, a híres kék borítós Speller
  • Webster, Noah. Az angol nyelvű 1848-as angol nyelvű szótár online
  • Webster, Noah. Az angol nyelvű 1800-as nyelvű nyelvtani intézet online
  • Webster, Noah. A politikai és kereskedelmi témákról szóló 1802-es kiadványok többnyire online bankokról szólnak
  • Webster, Noah. Ötletek és fugitiv írások gyűjteménye: erkölcsi, történelmi, politikai és irodalmi tárgyakról 1790 kiadás online 414 oldal

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Noah Webster című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.