No, megállj csak!

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
No, megállj csak!
(Ну, погоди!)
No, megállj csak!
No, megállj csak!

Író Aleksandr Kurlyandsky (1-20)
Arkadiy Khayt (1-16)
Feliks Kamov (1-20)
Rendező Vyacheslav Kotyonochkin (1-18)
Yuriy Butyrin (12-13)
Vladimir Tarasov (17-18)
Aleksey Kotyonochkin (19-20)
Hang Nyúl
Klara Rumyanova (1-18)
Olga Zvereva (19-20)
Farkas
Anatoliy Papanov (1-18)
Igor Khristenko (19-20)
Zeneszerző Viktor Babushkin
Andrey Derzhavin
Georgiy Garanyan
Aleksandr Zatsepin
Viktor Kuprevich

Ország Szovjetunió
Nyelv orosz
Évadok 1
Epizódok 20
Gyártás
Producer P. Babakhanyan
A. Lebedev
Elizabeth Babakhina
L. Varentsova
Vágó Margarita Mikheeva
Tatyana Sazonova
Lyubov Georgieva
Dmitry Semyonov
I. Shumilin
Operatőr Svetlana Kashcheeva
Elena Petrova
Lyudmila Krutovskaya
Vladimir Milovanov
Aleksandr Chekhovskiy
N. Klimova
Gyártó Soyuzmultfilm
AMT (1993-1994)
Sugárzás
Eredeti sugárzás 1969 – 2006
Magyar adó 16 résszel
TV-1, TV-2
További információk

A No, megállj csak! (orosz címén Ну, погоди! [ejtsd: nu, págágyí]) egy szovjet animációs rövidfilmsorozat (rajzfilm), a Szojuzmultfilm filmstúdió gondozásában készült 1969 és 1986 között.

A sorozatot Vjacseszlav Mihajlovics Kotyonocskin rendezte.

Az első széria első része 1969. január 1-jén került a mozikba, a farkast megszemélyesítő Anatolij Papanov halála miatt 1986-ban pedig az utolsó. Az azóta kultuszfilmmé nőtt sorozat korábbi fel nem használt felvételeiből összevágva 1993-ban (még Papanov hangjával) kiadtak egy újabb epizódot.

2004-ben új szinkronnal (Igor Hrisztyenko) egy újabb széria született, melynek sikerén felbuzdulva 2006 elejére elkészült újabb 20 rész.

A film címe[szerkesztés]

A filmek elején többnyire a Nyúl szerepel valamilyen ártatlan dologgal foglalatoskodva, majd a Farkas tűnik fel, aki valamilyen okból el akarja kapni a Nyulat, ekkor a Nyúl menekülni kezd, mire a Farkas azt kiáltja: "No, megállj csak!", és utánaered. A sorrend néha változik.

Szereplők[szerkesztés]

A sorozatnak két főszereplője van: a Farkas (Волк) és a Nyúl (Заяц)

Farkas[szerkesztés]

Kezdetben olyan, mint egy huligán: erős dohányos, aki előszeretettel éli ki vandál hajlamait, amin csak lehet, gyakran kisebb-nagyobb törvényeket is áthágva. Másfelől azonban próbálkozásai, hogy elkapja a Nyulat, gyakran hihetetlen mutatványokra is rákényszerítik, melyekben egyéb képességeiről is számot ad, például kiválóan tud műkorcsolyázni, balettozni, gitározni és motorozni roppant erős, rocker motorján. Énektudását is megcsillantja, az első részben például a kötélen felfelé mászva a szovjet rendszerben csupán megtűrt Vlagyimir Viszockij dalát (Dal a barátról – Пecня o дpyгe) dúdolja. Habár nem tehetségtelen, mégis minden próbálkozása a Nyúl elkapására rendre visszafelé sül el. Ahogy a sorozat halad előre, úgy lesz egyre céltudatosabb, nem egy nyulat szeretne elkapni, hanem a Nyulat, melynek érdekében nem riad vissza drasztikusabb módszerek alkalmazásától sem.

Nyúl[szerkesztés]

A Nyúl rendszerint a pozitív hőse a sorozatnak, habár sokkal kevesebbet szerepel, mint a farkas és karaktere sincs olyannyira kidolgozva – mely miatt sokan a farkassal szimpatizálnak –, szereplése rendszerint a farkas előli menekülésre korlátozódik. Csak az újabb epizódokban került jobban kidolgozásra a figurája, illetve lett aktívabb szereplője a sorozatnak és a menekülésen túl párszor például egyenesen megmenti a Farkast saját csapdájából, vagy a kilátástalan helyzetből, ahová került.

Egyéb szereplők[szerkesztés]

Több visszatérő szereplője is van a rajzfilmnek, ezek közül a roppant erős Víziló (Бегемот) tűnik fel legtöbbször (hol rendőr, hol teremőr a múzeumban, hol boltos, hol gyalogos stb.), illetve a Macska (Кошка), aki bűvész, számos színpadi produkcióval tűnik fel, aki roppant érzékeny a tapsra, nagyon igényli azt. Több kisebb szerepben tűnnek fel különböző barátságos medvék is.

Az epizódok[szerkesztés]

A részeknek nem volt címük, csak számuk, viszont minden rész más és más környezetben játszódik:

Jelenet a 7. (Tengeri utazás című) részből
  1. Város és tengerpart (1969)
  2. Vásárok, búcsúk, fesztiválok (1970)
  3. Úton (1971)
  4. Stadionok (1971)
  5. Város (1972)
  6. Vidék (1973)
  7. Tengeri utazás (1973)
  8. Újévi ünneplés (1974)
  9. Televíziós stúdió (1976)
  10. Építési terület (1976)
  11. Cirkusz (1977)
  12. Múzeum (1978)
  13. Olimpiai játékok (1980)
  14. Napközi (1984)
  15. Kultúrház (1985)
  16. Az orosz népmesék birodalma (1986)
  17. Egzotikus tájak (1993)
  18. Szupermarket (1994)
  19. Gyógyüdülő (2005)
  20. Dacha közösség (2006)

Első rész[szerkesztés]

Az első rész még csak tesztjelleggel került moziba, és az év második felében beinduló sorozat prototípusát adta.

1–16. rész[szerkesztés]

19691986 között ment folyamatosan a Szojuzfilm gondozásában.

17–18. rész[szerkesztés]

Papanov halálával a sorozat felfüggesztése mellett döntöttek, mivel olyannyira összenőtt a színész és karaktere, hogy a folytatás szinte lehetetlennek tűnt, ennek ellenére a kultuszfilmmé nőtt rajzfilmsorozat mégis „közkívánatra” folytatódott. Az alkotók azonban nem mertek új hangot adni a Farkasnak, inkább a korábbi stúdiómunkákból vágtak össze két újabb részt, a Szojuzfilm és az Ukrán TV, Rádió és Mozi Dolgozó Képző Intézet koprodukciójában.

19. rész[szerkesztés]

Az eredeti rendező fia, Alekszej Kotyonocskin 2005 elején bejelentette, hogy a a „Christmas Films” gondozásában az ismert rádiós parodista, Igor Hrisztyenko (Farkas) és a színésznő Olga Zvereva (Nyúl) hangjával újabb részek készülnek majd. Nyilatkozatában kijelentette azt is, hogy nem kívánták rábírni őket az eredeti hangok utánzására, mivel azt akarták, hogy hiteles legyen a rajzfilm. A bemutatót 2005. szeptember 16-án egy jelmezes felvonulás előzte meg, mely egyben a sorozat újjászületésének is ünnepe volt.

20. rész[szerkesztés]

A 20 rész 2006 elejére készült el, az előző évben megkezdett munka folytatásaként, melynek még nincs vége.

A sorozat zenéje[szerkesztés]

Számos emlékezetes aláfestőzene színesíti a sorozat akciójeleneteit. A számok nagy részét különböző, 1960 és 1980 között megjelent, a zenei rendezők tulajdonában lévő lounge és tánczenei lemezekről másolták át.[1] A felvételek pontos címét nem közlik a stáblista után, ezért eredetük mind a mai napig homályba vész.

A sorozatban legtöbbször hallható előadók: Chico Buarque, Herb Alpert, Nyikolaj Rimszkij-Korszakov, Digital Emotion, Günter Gollasch, Bill Haley, Ted Heath, Leroy Holmes, Halina Kunicka, James Last, Muslim Magomayev, Paul Mauriat, Hazy Osterwald, Pesnyary, Edita Piekha, Franck Pourcel, Perez Prado, Alla Pugacsova, Eric Rogers, Earl Scruggs, Igor Sklar, Terry Snyder, a budapesti Studio 11, Mel Taylor, Klaus Wunderlich, Billy Vaughn, Helmut Zacharias, és Zemlyane.

A sorozat főcímzenéje Deák Tamás "Vízisí" című szerzeményének részlete, melyben közreműködik a Magyar Rádió Tánczenekara valamint a Harmónia Vokál.[2]

Néha a dalok szövegeit megváltoztatták vagy a sorrendeket módosították, hogy passzoljanak az eseményekhez. Az újévi duettet, amit Papanov és Rumjanova ad elő[3], egyenesen a sorozathoz komponálták, és hamarosan slágerré vált.

Aláfestőzenék[szerkesztés]

1. epizód

  • Dal egy barátról [Песня о Друге]
  • Utolsó vonat [Последняя Электричка]

2. epizód

  • Óriáskerék [Чертово колесо] (Muslim Magomaev)
  • The Laughing Hussar (Hazy Osterwald-Sextett)

3. epizód

  • Kalinka (Orchester Günter Gollasch)
  • Körhinta [Карусель] (Viktor Ignatyev - В.Игнатьев)
  • My Little Suede Shoes (Charlie Parker - Billy May hangszerelése)
  • A gladiátorok bevonulása (Julius Fučík)

4. epizód

  • King-Winner [Король-Победитель]
  • Cha-cha-cha, Jamaica (Vladimir Chizhik)
  • Rezesbanda [Orkiestry Dęte]

5. epizód

  • Dorogoi Dlinnoyu
  • El Choclo
  • A hosszú útról [Дорогой Длинною]

6. epizód

  • Kaszálás a lovaknak [Косил Ясь конюшину]
  • Jujalarim (Sugra)
  • Kardtánc [Танец с Саблями] (Aram Iljics Hacsaturján)
  • A baromfitenyészetben [На Колхозной Птицеферме] (Mescherin Ensemble)

7. epizód

  • Csak mi [Только Мы] (Friendship)
  • Balaton (Studio 11)

8. epizód

  • Hópelyhecske [Снегурочка]
  • Joker (Orchester Günter Gollasch)
  • A Banda (Chico Buarque)
  • John Grey [Джон Грей]
  • La Cumparsita

9. epizód

  • Little Man (Franck Pourcel)
  • Alszanak a fáradt játékok [Спят усталые игрушки]
  • A pap kutyája [У Попа Была Собака]
  • Caravan
  • Wheels (The String Alongs)
  • U Popa Byla Sobaka (Olovyanniye Soldatiki)
  • The Football March

10. epizód

  • Kazachok (benne a Katyusa verzéje) (Dmitri Dourakine)
  • Vysota
  • Popcorn I [Воздушная Кукуруза I]
  • Blue is the Night (Terry Snyder And The All Stars)
  • Strip Tease In Rhythm (Helmut Zacharias)
  • Az építők vidám felvonulása [Весёлый марш монтажников] (Nikolai Rybnikov)
  • Meetings (Claudia Shulzhenko)

11. epizód

  • Easy Livin' Coming Closer PopCorn (James Last)
  • Trompeten Muckel (James Last)
  • Spinning Wheel (Ted Heath Orchestra)

12. epizód

  • Zorba [Зорба]
  • A Duna hullámain
  • Triumphal March

13. epizód

  • A dongó [Полёт Шмеля] (Rimszkj-Korszakov - K. Wunderlich hangszerelése)
  • Cannonball (Pete Tex)
  • How High the Moon (James Last)
  • Moliendo Cafe (Perez Prado and His Orchestra)
  • Train Forty-Five

14. epizód

  • Petersburger Nächte (Hugo Strasser)
  • Million Alyh Roz (Alla Pugacheva)
  • Fű a ház körül [Трава у Дома] [Trava u Doma]
  • Get Up Action (Digital Emotion)
  • Go Go Yellow Screen (Digital Emotion)
  • Bavarian Affair (Empire [methusalem])
  • The Beauty and the Beast (Digital Emotion)
  • Ingatag szekér [Качается вагон]

15. epizód

  • Jéghegy [Айсберг]
  • A házad teteje alatt [Под Крышей Дома Твоего]

16. epizód

  • Sea, Sea [Море, Море]
  • Zöld fény [Зеленый свет]
  • Komarovo [Комарово]

17. epizód

  • Korobushka [Korobeiniki]
  • Ne tégy sót a sebeimre [Не Сыпь мне Соль на Рану]
  • Lambada

18. epizód

  • Taganka [Таганка]
  • Manchuria hegyein [На сопках Маньчжурии]
  • Hafanana (Afric Simone)

19. epizód

20. epizód

  • Csokinyúl (шоколадный заяц - Pier Narciss)[4]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Az alkotók eredetileg a „szovjet Bob Dylant”, Vlagyimir Viszockijt szemelték ki a Farkas szinkronhangjának, a korabeli pártvezetés azonban ehhez nem járult hozzá.
  • A Farkas karaktere olyannyira összenőtt Anatolij Papanovval (egymás részeivé váltak), hogy a színész halálával a sorozat felfüggesztése mellett döntöttek.
  • Az 1993-as kiadású részeket korábbi stúdiómunkákból állították össze, még Papanov hangjával.
  • Könyv formában is kiadásra került, többek között Magyarországon is.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]