Niuei nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Niuei táncosok egy fesztiválon

A niuei nyelv (niueiül: ko e vagahau Niuē) egy polinéz nyelv.

Beszélői[szerkesztés]

Az angol mellett hivatalos nyelv Niue szigetén, de több mint tízezer niuei él Új-Zélandon, ezek mellett a Cook-szigeteken és Tongán is. A világon körülbelül 7800 ember beszéli anyanyelvként vagy második nyelvként.

Nyelvcsalád[szerkesztés]

A niuei nyelv az ausztronéz nyelvek családjába tartozik, azon belül a maláj-polinéz, óceániai, polinéz, tongai nyelvek ágaihoz. A tongai ágnak két ágazata van: a tongai nyelv és a niuei nyelv, mivel Niue első betelepülői tongai származású emberek voltak. Összehasonlítás más polinéz nyelvekkel:

Magyarul Niuei nyelven Tongai nyelven Szamoai nyelven Hawaii nyelven
kenu vaka vaka vaʻa waʻa
ember tangata tangata tagata kanaka
fifine fefine fafine wahine
kettő ua ua lua lua

Írás és kiejtés[szerkesztés]

A niuei nyelv latin írást használ, az ábécé azonban csak 17 betűt tartalmaz: A, E, I, O, U, F, G, H, K, L, M, N, P, T, V, R, S

A betűk nevei a következők: ā, ē, ī, ō, ū, fā, gā, hā, kā, lā, mō, nū, pī, tī, vī, rō, sā.

Az r és s betűk csak idegen eredetű szavakban fordulnak elő. A magánhangzók feletti jelek (macron) a magánhangzók hosszúságát jelölik.

A magánhangzók kiejtése: a [a], ā [aː], e [e], ē [eː], i [i], ī [iː], o [o], ō [oː], u [u], ū [uː].

A magyartól eltérő kiejtésű mássalhangzók: g [ŋ], t e, ē, i és ī előtt [s], máskor [t]. A többi betű kiejtése megegyezik a magyar kiejtéssel.

A hangsúly általában az utolsó előtti szótagon van, de ha a szó hosszú magánhangzóra végződik, ez a hang lesz hangsúlyos.

Számok[szerkesztés]

Niuei nyelven
1 taha
2 ua
3 tolu
4 fa
5 lima
6 ona
7 fitu
8 valu
9 hiva
10 hogofulu
20 uafulu
30 tolugofulu
40 fagofulu
50 limagofolu
100 taha e teau
1000 taha e afe

Források[szerkesztés]