Nitiazin
| Nitiazin | |||
| |||
| IUPAC-név | (2Z)-2-(nitrometilén)-1,3-tiazinán | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| PubChem | 6524654 | ||
| ChemSpider | 5013776 | ||
| |||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C5H8N2O2S | ||
| Moláris tömeg | 160,19 g/mol | ||
| Megjelenés | barna por vagy kristály | ||
| Sűrűség | 1,387 g/cm³ | ||
| Forráspont | 287,9 °C | ||
| Törésmutató (nD) | 1,652 | ||
| Veszélyek | |||
| Lobbanáspont | 127,9 | ||
| LD50 | 303 mg/tskg (patkány, szájon át) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A nitiazin a mezőgazdaságban használt rovarirtó szer. A rovarok számára idegméreg, míg a gerincesek számára viszonylag ártalmatlan. A környezetben gyorsan elbomlik. 1979-ben fedezték fel.[1]
Bár a nitiazin sokféle rovar ellen hatékony, fény hatására bomlik, ami megakadályozta a használatát termőföldön. Helyette először a kémiailag hozzá hasonló imidaklopridet(en) alkalmazták, majd a siker hatására megindult kutatás a neonikotinoid(en) típusú rovarirtók kifejlesztéséhez vezetett.[2]
Felhasználás[szerkesztés]
Legyek és szúnyogok ellen alkalmazták háztartásban és istállókban egyaránt először lassan a levegőbe juttatott gőz, később spray formájában. A spray azonban sárga lerakódást okozott, amit a felhasználók nem toleráltak. Később észrevették, hogy a nitiazin a legyek emésztőrendszerén keresztül is hat, ezért cukros csapdákban kezdték használni. Ez olyan hatékonynak bizonyult, hogy a csapda körül halmokban gyűltek össze a döglött legyek, ami igen kevéssé volt esztétikus, ezért a vásárlók inkább olyan szereket részesítettek előnyben, amelyek a szobán kívül pusztították el a legyeket.[3]
Hatásmód[szerkesztés]
A rovarok acetilkolin jelátvitelére hat (neurotranszmitter). Gátló és serkentő hatása egyaránt lehet. Bizonyos esetekben gátolja a posztszinaptikus nikotinos acetilkolin-receptorokat(en).
Veszélyek[szerkesztés]
Emlősökre szájon át mérsékelten, bőrön át nem veszélyes. Halakra kevéssé, gerinctelen vízi élőlényekre mérsékelten veszélyes. Enyhén irritálja a szemet és a bőrt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Toxicology 691. oldal. (Google könyvek)
- ↑ Kevin Anthony Ford: Metabolism, Pharmacokinetics and Toxicology of the ... Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben 12. oldal. (Google könyvek)
- ↑ I. Yamamoto, J.E. Casida: Nicotinoid Insecticides and the Nitocinic Acetylcholine Receptor; Nithiozine Fly Trap fejezet (Google könyvek)
Források[szerkesztés]
- (2E)-2-(Nitromethylidene)-1,3-thiazinane (TMIC)
- 58842-20-9;97190-65-3 (2E)-2-(nitromethylidene)-1,3-thiazinane (ChemNet)
- Nithiazine[halott link] (Veterinary Substances DataBase)
További információk[szerkesztés]
- Nithiazine (PAN Pesticides Database – Chemicals)
- Nithiazine NYS DEC Letter - Registration as New Active Ingredient 1/03 (New York State Department of Environmental Conservation)