Ugrás a tartalomhoz

Nilgiri beó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nilgiri beó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Seregélyfélék (Sturnidae)
Alcsalád: Beóformák (Graculinae)
Nem: Gracula
Faj: G. indica
Tudományos név
Gracula indica
(Cuvier, 1829)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nilgiri beó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nilgiri beó témájú kategóriát.

A nilgiri beó (Gracula indica) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Georges Cuvier francia zoológus írta le 1829-ben, az Eulabes nembe Eulabes indicus néven.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

India délnyugati részén és Srí Lanka déli részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi mangroveerdők, síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 25 centiméter.[5]

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 24.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]