Nikodémosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nikodémosz
Rembrandt van Rijn: Krisztus és Nikodémus
Rembrandt van Rijn: Krisztus és Nikodémus
Született nem ismert
Palesztina
Elhunyt 1. század
Júdea
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikodémosz témájú médiaállományokat.

Nikodémosz (vagy Nikodémus) a keresztény hagyomány szerint Jézus Krisztus titkos tanítványa, farizeus, zsidó tanácsos.

Története[szerkesztés]

A Biblia szerint éjjel, titokban megy el Jézushoz, aki tanítja őt (Jn 3, 1-21); először szkeptikusan áll a tanításokhoz, de a tanács előtt egyszer nyíltan pártfogásába veszi Jézust a farizeusokkal szemben (Jn 7, 50-51); Arimathiai Józseffel együtt részt vesz Jézus testének a keresztről való levételében és sírba helyezésében (19, 39-42). Alakja gyakran szerepel Krisztus siratását ábrázoló jelenetben. Továbbá Nikodémoszról neveztek el, egy feltehetőleg az 5. század elejéről származó apokrif evangéliumot, amely leírja Krisztus elítélését, megfeszítését és a feltámadás utáni eseményeket, valamint a pokolraszállást, és Pilátus állítólagos tetteit.[1]

Művészetekben[szerkesztés]

Főleg festményeken, szobrokon és domborműveken szerepel, ahol általában Jézust hallgatja, vagy temetésében segédkezik. Ezek közül a leghíresebbek Rembrandt rajza és Michelangelo Firenzei Pietája. Jellegzetesen a sírba helyezésekor Jézust a lába felől fogja[2].

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Raffay Sándor: Pilátus cselekedetei. Theológiai szaklap, XI. évf. 1–2. sz. (1913)
  2. Nikodémus. In Tótfalusi István: Ki kicsoda a Bibliában. Budapest: Arcanum. 2004.  

Források[szerkesztés]

  • Mitológiai enciklopédia II. Főszerk. Sz. A. Tokarev; magyar kiad. szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. 365. o. ISBN 963 282 026 6