Nieuwe Kerk (Delft)
| Nieuwe Kerk | |
| Újtemplom | |
| Rijksmonument | |
 | |
| A delfti Újtemplom | |
 | |
| Vallás | protestantizmus |
| Építési adatok | |
| Építése | 1496 |
| Rekonstrukciók évei | 1654 (robbanás után) 1872 (villámlás után) 1923–1927 (ablakcsere) 1981 (világítás) |
| Stílus | brabanti gótikus |
| Alapadatok | |
| Magasság | 108,75 m |
| Elérhetőség | |
| Település | Delft |
| Hely | Markt |
| Elhelyezkedése | |
 Nieuwe Kerk
Pozíció Hollandia térképén
| |
 é. sz. 52° 00′ 44″, k. h. 4° 21′ 37″52.012139°N 4.360194°EKoordináták: é. sz. 52° 00′ 44″, k. h. 4° 21′ 37″52.012139°N 4.360194°E | |
 | |
| A Nieuwe Kerk weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nieuwe Kerk témájú médiaállományokat. | |
Az Nieuwe Kerk (hollandul, magyarul Újtemplom), korábban St. Ursulakerk – „Szent Orsolya-templom”[1]) a hollandiai Delft második temploma az Oude Kerk, azaz Ótemplom után. A 14. század végén kezdték építeni, és teljesen csak 1655-ben készült el. 1572 óta református templom. A delfti Piactéren áll, a Városházával szemben. 108,75 méteres tornyával a 112 méter magas utrechti Szent Márton-katedrális után ez Hollandia második legmagasabb temploma. Orániai Vilmos halála óta az Újtemplom a holland királyi család, az Oránia–Nassaui-ház temetkezési helye. Itt keresztelték meg Jan Vermeer van Delft holland festőt.
A templom szimbolikája és védőszentje
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A templom brabanti gótikus stílusban épült. Alaprajza a szokásos keresztény szimbolikát követi, a keresztforma Krisztust, a tizenkét oszlop a tanítványokat, a négy központi oszlop az evangélistákat jelképezi. Eredetileg Szűz Máriának szentelték a templomot, de 1404-ben Szent Orsolya lett a templom védőszentje (neve egy időben Szent Orsolya templom volt). 1572-től a templom a református egyházhoz tartozik.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A templom építésének legendája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Nieuwe Kerk eredetét egy 1351-ben játszódó legendára vezetik vissza. Eszerint egy koldus, Simon, a Piactéren ült szokásos helyén, és egy bizonyos Jan Col adott neki enni. Aztán valami nagyon különleges dolog történt. Hirtelen egy erős fény világította meg Simon arcát. A koldus így szólt polgártársához: „Ó, kedves barátom, nem látod a megnyílt Mennyországot?” Együtt felnéztek, az egykori akasztófamező irányába... Ott egy látomás jelent meg, egy Szűz Máriának szentelt aranytemplomot láttak.[3]
Simon koldus viszonylag hamar meghalt, de Jan Col sürgetni kezdte a városi tanácsot, hogy építsen templomot a Piactéren. Harminc éven át minden évben ugyanazon a helyen ugyanazt a látomást látta. Amikor két jámbor begina támogatta az elhatározását, egyikük, Geertrui van Oosten még stigmákat is hordozott. Végül a városi tanács beleegyezett egy új templom építésébe. Ez lett Delft második plébániatemploma; az „Új templom”.[3]
Építése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Történészek az új templom építését a gazdagodó delfti polgárság különböző csoportjai közötti rivalizálásnak is tulajdonítják.[3] A versengés a két templom történetének később is része maradt.
1381-ben szentelték fel ezt a fából készült ideiglenes templomot Mária tiszteletére, de hamarosan elkezdték körülötte építeni a kőtemplomot, amit aztán Szent Orsolyának szenteltek. 1393-ban már a kereszthajó alapjait is lefektették.[3]
1440 és 1441 között az építészek az alul még négyszögletű tornyot nyolcoldalúként kezdték folytatni. Az első nyolcoldalú szakasszal 1447-re készültek el, melynek anyaga fehér belga kő volt. 1453 és 1465 között a hátsó hajót egy fedett körfolyosóval egészítették ki, miután a hajót egy magasabbal helyettesítették, ezt 1476 óta használják. 1485 körül a déli oldalhajót meghosszabbították a torony felé és kiegészítették egy keresztelőkápolnával. Ekkor készült el az alagsori könyvtár, és kívül, a hajó mögötti részen a paplak és az északi kapuval szembeni Miasszonyunk-kápolna is. Az Ótemplom mintájára az Újtemplomot is Anthonis Keldermans tervei szerint szélesítették ki. 1484-től a torony építését világossárga bentheimi homokkővel folytatták. Végül 1496. szeptember 6-án készült el a torony, csúcsára fából készült, alma formájú toronydíszt helyeztek.[3]
A toronynak a bentheimi kőből készült szakasza, felső negyedrésze szürkésfekete színt kapott, ami égésnyomnak látszik, de nem az. Ez a fajta kő, mint kiderült, az időjárás, a savas eső hatására feketedik meg, a tisztítása ezért értelmetlen lenne.[4]
Természeti csapások, robbanás, felújítások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1536. május 3-án egy hatalmas tűzvész porrá égette Delft felét. A katasztrófát valószínűleg a Nieuwe Kerket ért villámcsapás okozhatta. A torony részben leégett. Az orgona, a harangok és az ólomüveg ablakok elpusztultak, az egyik tető pedig beomlott. Ekkor volt szükség az első nagyobb felújításra.[3]
1654. október 12-én a delfti arzenál mintegy 40 tonna puskaporának felrobbanásakor a templom teteje és az ablakok megsemmisültek. A környező közösségek gyűjtéseinek köszönhetően a város újjáépítése gyorsan megkezdődhetett. Még azon a télen megkezdték a templom felújítását is, és azt 1655-ben nyitották meg újra.[2]
Az 1930-as években került sor a templom eddigi utolsó átfogó restaurációjára. Ekkor távolították el az épületről a vakolatot. A templom alá pedig betoncölöpöket is helyeztek, hogy megakadályozzák a süllyedést.[3]
A 2020-as években új tervek készülnek egy átfogó, műemléki jellegű felújításra. A cél a templom történelmileg hiteles megjelenésének helyreállítása, és annak biztosítása, hogy a műemlék ismét megfeleljen a sokoldalú használatához szükséges modern követelményeknek.[3]
Művészi ábrázolásaiból
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A templom üvegablakai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A templom üvegablakai két ízben károsodtak a történelem folyamán. Először az 1536 májusi tűzvész során, másodszor a lőportár felrobbanásakor, 1654 októberében. Majdnem három évszázad múlva, a 20. században készültek csak új ólomüveg ablakok a templom számára, addig az ablakokat befalazták vagy közönséges üveget alkalmaztak.
Vilma királynő ezüstjubileumának tiszteletére 1923-ban egy holland származású amerikai, Edward W. Bok, a Vilma királynő nevű ólomüveg ablakot adományozta a templom számára. Ez az üveg a templom déli apszisában található. 1927 és 1936 között az északi átjáró összes üvegét ólomüvegre cserélték. Ezen képek nagy többségét Willem van Konijnenburg készítette.[5]
A képek részletes listája:
| Címe | Tárgya | Készítője |
|---|---|---|
| Vilma-ablak | Vilma királynő tiszteletére. | Willem van Konijnenburg |
| A Zeeland-ablak | Az orániai hercegnek, Veere márkijának, Zeeland tartománynak és számos zeelandi városnak a címere | Georg Rueter |
| Mózes és a tízparancsolat (1) | Mózes és a tízparancsolat, balján az égő csipkebokor | Willem van Konijnenburg |
| Mózes és a tízparancsolat (2) | A bibliai példabeszéd ábrázolása | Willem van Konijnenburg |
| Krisztus születése | Lukács könyvének második fejezete | Willem van Konijnenburg |
| Dániel próféciája az Örök Királyságról | II. Nabú-kudurri-uszur hódítása | Willem van Konijnenburg |
| A brédai grófság ablaka | A Nassaui-család belépése a holland történelembe | Willem van Konijnenburg |
| Vilmos herceg ablaka | Orániai Vilmos a pápa, Luther Márton és Kálvin János, II. Fülöp spanyol király és V. Károly német-római császár társaságában | Georg Rueter |
| Az orániai ablak | Az Oránia-család és Hollandia közötti kapocs | Jaap Gidding |
| III. Vilmos és Mária ablaka | A királyi pár és fő tanácsadói | Willem van Konijnenburg |
| A királyi ablak | Nassaui Julianna és fia, Vilmos | Willem van Konijnenburg |
| Hazájának szolgálata szeretetben | Emma királynő emlékére | Willem van Konijnenburg |
| Jézus áldása | Jézus áldást oszt | Willem van Konijnenburg |
| János jelenései | János első jelenései | Henri van der Stok |
| A tengeri koldusok ablaka | Hollandia tengeri szerepéről | Willem van Konijnenburg |
| A Hugo Grotius-ablak | Hugo Grotius élete 14 részletben | Joep Nicolas |
| Jairus lánya | Jairus lányának feltámasztása | Annemiek Punt |
A templom orgonája és harangjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Újtemplom mai orgonáját 1837 és 1839 között építették az utrechti J. Bätz és társa orgonakészítők. Eredetileg 42 regisztere volt, három billentyűsorra és egy pedálra osztva. A későbbi bővítés során a regiszterek számát 48-ra növelték. Az orgonának több mint 3000 sípja van. Az Újtemplomban rendszeresen tartanak orgonakoncerteket.
A harangok a toronyban 1660-ból származnak, a francia François Hemony öntötte őket. A 36 harang öntéséhez a városháza harangjait használta fel, mivel azok az 1618-as tűzvészben súlyosan megsérültek.[6]
A királyi család temetkezési helye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1584-ben Orániai Vilmost itt helyezték végső nyugalomra, mauzóleumát Hendrik és Pieter de Keyser készítette. Azóta az Oránia–Nassaui-ház tagjait ide, a királyi kriptába temetik. A legutolsó temetés Julianna holland királynőé és férjéé, Bernard holland hercegé volt 2004-ben. A királyi kripta zárva van a látogatók előtt.
A királyi kriptában eltemetett személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A régi kriptában tizenegy embert temettek el:[7]
- Orániai Vilmos (1584)
- Louise de Coligny (1621)
- Móric orániai herceg (1625)
- Erzsébet, Frigyes Henrik orániai herceg lánya (1630)
- Isabella Charlotte, Frigyes Henrik orániai herceg lánya (1642)
- Frigyes Henrik orániai herceg (1647)
- Catharina Belgica nassaui bárónő (1648)
- Amália solms–braunfelsi grófnő (1675)
- Három ismeretlen személy
Az új kriptában 35 ember nyugszik:[7]
- II. Vilmos orániai herceg (1651)
- IV. Vilmos orániai herceg legidősebb lánya (1736)
- IV. Vilmos orániai herceg (1751)
- Anna orániai hercegnő (1759)
- George Willem Belgicus, Carolina orániai-nassaui hercegnő fia (1762)
- Carolina orániai-nassaui hercegnő gyereke (1767)
- V. Vilmos orániai herceg legidősebb fia (1769)
- Vilmos György Frigyes, V. Vilmos orániai herceg fia (1896)
- Pauline orániai-nassaui hercegnő (1806)
- V. Vilmos orániai herceg (1806)
- Frederika Lujza Vilma, V. Vilmos orániai herceg lánya (1819)
- Vilma porosz hercegnő (1822)
- Ernő Kázmér holland herceg (1860)
- Vilmos Frigyes Miklós Károly, Frigyes holland herceg fia (1834)
- Porosz Vilma (1837)
- I. Vilmos holland király (1844)
- Vilmos Frigyes Miklós Albert, Frigyes holland herceg fia (1846)
- Sándor holland herceg (1848)
- II. Vilmos holland király (1849)
- Maurice holland herceg (1850)
- Anna holland királyné (1865)
- Lujza porosz hercegnő (1870)
- Szász-Weimari-Eisenachi Amália (1872)
- Zsófia holland királyné (1877)
- Henrik holland herceg (1879)
- Vilmos orániai herceg (1879)
- Frigyes holland herceg (1881)
- Sándor orániai herceg (1884)
- III. Vilmos holland király (1890)
- Waldecki Emma holland királyné (1934)
- Mecklenburgi Henrik holland herceg (1934)
- Vilma holland királynő (1962)
- Claus holland herceg (2002)
- Julianna holland királynő (2004)
- Bernát holland herceg (2004)
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "New Church of Delft". Planet Ware. Hozzáférés: 2010. január 29.
- 1 2 "History of the New Church of Delft". The New Church of Delft. 2011. július 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. január 28.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - 1 2 3 4 5 6 7 8 Hivatalos honlap
- ↑ "New Church(Nieuwe Kerk)". Glass Steel and Stone. Millecommerce Inc. Hozzáférés: 2010. január 28.
- ↑ "Stained glass windows in the Nieuwe Kerk". nieuwekerk-delft.nl. Prolocation B.V. 2011. július 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. január 28.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "Organ and bells". The New Church of Delft. 2011. július 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. január 28.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - 1 2 "Koninklijke grafkelders". 2010. június 10. dátummal az eredeti (The New Church of Delft) címről archiválva. Hozzáférés: 2010. január 28.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Hivatalos honlap: De Oude en Nieuwe Kerk: Sinds de 13e eeuw beeldbepalend voor Delft! www.oudeennieuwekerkdelft.nl. (hollandul, angolul) Delft (2026) (Hozzáférés: 2026. augusztus 24.)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- "Nieuwe Kerk Delft" (angol nyelven). Prolocation B.V. Hozzáférés: 2010. február 6.